Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)
A modernizáció vetülete a társadalomban, a politikai gondolkodásban a XVIII. század végétől a XX. század első harmadáig Nógrádban
A modernizáció tulajdonságainak vizsgálatánál nemcsak a külső irányból mozgató hatásokat tartotta fontosnak Ránki, hanem ezeket kihívásként fogta fel ? így az ezekre adott válasz jelentette az igazi eredményt. Azt hangsúlyozta, hogy a modernizációs folyamatban való részvétel az igazán fontos, hiszen az érintettek "nem csupán passzív befogadói, hanem részesei is annak". /3 A téma megjelenítésében továbblépést hozott az is, hogy Ránki György az általa vázolt periódusokat belső szakaszokkal gazdagította. A múlt századi nagy fejlődési folyamatban az 1890-es évektől indult új szakaszt iktatott be, amelynek erőssége a gazdaságon túl, a társadalomban is éreztette hatását. Felfogása szerint, "a kapitalista fejlődés nem a hagyományos vezetőréteg általános meggazdagodását hozta, hanem egy új gazdag réteg felemelkedését. A kereskedők, az iparosok mellett a bankárok voltak a gazdasági modernizáció első számú haszonélvezői." /4 A modernizációs folyamat nem ellentmondás nélkül haladt előre. A kilencvenes évek közepétől kibontakozó, az ipari, a kereskedelmi, a mezőgazdasági szférára kiterjedő agrárius-merkantil vita, a folytatás irányának húzóvonala mentén jött létre. Ez a konfliktus valóban modern: középpontjában az erős anyagi érdekeltséggel bíró haszon állt, és ennek kisajátítása adta a vita érdemét. E korszakban - az 1890-es években - újabb szándék, újabb modernizációs megoldást kínált azzal, hogy "az ipari munkásosztály megjelent a maga önálló igényeivel, átvéve a nemzetközi munkásmozgalom radikális modernizációs programját". /5 A szándék még hosszú ideig jelen volt a magyar társadalomban, történelmi tény, hogy a program megvalósítására történt is kísérlet. Az ipari modernizációs törekvéseket Nógrádban is hosszú évek, évtizedek hozták felszínre. Megteremtődését az 1767-től, az első szénelőfordulások nyilvánosság elé kerülésétől kezdődő évek, az utána következő korszakok keserves - alkotó munkálatai alakították ki, és teremtették meg kereteit. A városok és lakói Magyarországon - a XIX. század közepétől az I. világháborúig terjedő időszakban - az ipari kapitalizmus térnyerése, a tőke intenzív megjelenése és a városfejlődés, egyenes és elválaszthatatlan összefüggésbe került. Ez a kapcsolat a gazdaság rendszerére és működésére, a társadalmi élet makro és 7
