Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Ócsai Balogh Péter (1748–1818)

thyány gróf alkotta a mozgalom vezérkarát. Közülük a három fiatal protes­tánst, Vayt, Baloghot és Podmaniczkyt tartották az igazi szervezőknek. Lipót király jellemzése szerint "a többiek előtt állottak ők tehetség és energia dol­gában". II. József is Baloghra gyanakodott, és valójában ezért fosztotta meg a hétszemélyes tábla bírói állásától, noha bizonyíték nem volt rá. Az a gyanú is felvetődött, hogy a vezetőket a poroszok pénzelik. /22 1789 végén megindult nemesi mozgolódásnak újabb lökést adott, hogy 1790. február 21-én visszahozták nagy pompával, fegyveres bandériumok közreműködésével Budára a magyar koronát. Divattá lett "a magyar, vagy annak tekintett nemesi viselet és zene". Az ország az újraéledt Rákóczi nótától volt hangos. A korona útja soha nem látott fényes diadalmenet volt, amelyben a várme­gyék egységesen vettek részt. Gyakoriak voltak az "éljen a magyar szabad­ság" felkiáltások jegyében megszervezett ünnepségek. Az ellenválasz sem maradt el. II. József uralkodásának befejező szakaszá­ban terjedtek el, "a megvett tollakból" eredő, a magyar rendi, egyúttal nem­zeti kívánságokat is szidalmazó röpiratok. Néhány év múltán - II. Lipót ide­jén - ez tovább bővült. Mednyánszky János helytartósági tanácsos, gróf Balassa Ferenc horvát bán, báró Izdenczy József, a bécsi államtanács első magyar tagja, Hoffmann Lipót pesti egyetemi tanár, Gabelhofer egyetemi könyvtárigazgató törekvései nyomán terjedt el a tudatlan, a kártyázó, a do­logkerülő nemes képe. "Ezekben a rajzokban a mosdatlan, fésületlen, pipás magyar úr Verbőczi Hármaskönyvéből él, ennek privilégiumaira támaszkod­va terpeszkedik a vármegyékben, amelyek nem egyebek, mint jobbágyel­nyomó szervezetek". /23 A nemzeti nekibuzdulást még csak növelte a hír: II. József 1790. február 20-án meghalt, utóda II. Lipót 1790. júniusára összehívta az országgyűlést. A vármegyék egymás után tartották meg az országgyűlési követválasztó, az utasításokat kidolgozó és elfogadó gyűléseiket. Pest megye legkorábban, Bihar legkésőbben. Nógrádban 1790. március 5-én volt a közgyűlés. A kül­dött nemesek többsége Ócsai Balogh Pétert követte, az ő megválasztása nem is volt kétséges. Mellette Muslay Antal alispán képviselte a megyét. Nógrád a megyegyűlést követően a helytartótanácshoz megírt levelében örömmel nyugtázta, hogy az új uralkodó elismeri "a sarkalatos constitutiókat, és a megyék régi hatóságát visszállítja". Továbbra sem ért azonban egyet azzal, hogy Mária Terézia törvénytelen újításai megmaradnak, a koronázást elha­lasztják, gabonát és újoncot pedig mindjárt kívánnak." /24 43

Next

/
Thumbnails
Contents