Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Ócsai Balogh Péter (1748–1818)

A tavasz az országgyűlésre való lázas készülődés izgalmában telt el. A hangulatot és a rendekkel szembeni követelményeket Szekfű Gyula foglalta legtalálóbban össze. Megítélése szerint, az új körülményekhez illő tartalmat és kifejezés módot "a felvilágosodásnak most kialakuló magyaros iránya kezdi megszabni". A politikai és társadalmi program "nemcsak felvilágosodási, de már francia forradalmi ideákat is" tartalmazott "különös keverékben a rendi nemzeti tartalommal". Ezt a programot az evangélikus vallású Ócsai Balogh Péter szeptemvírben fogalmazta meg, az általa leírtak képezték az 1790-1791-i országgyűlés "tárgyalásainak igazi gerincét". /25 Balogh ekkorra már a Dunán inneni patrióták "feje" volt. Szándékaiban tiszta és finom, a többieknél műveltebb személyiséggé vált. Sem a kancellária, sem az államtanács azonban nem látta előre, hogy milyen jelentős súlyú reformot készített elő, az az alig tucatnyi magyar politikus, akik összefogták a vármegyékben kibontatkozott ellenállást, a velük azonosan gondolkodó megyei követeket. /26 Ócsai Balogh Péter alkotmánytervezete A II. Lipót által 1790. június 6-ra Budára összehívott országgyűlés, június 10-én megkezdte munkáját. A kezdet az előkészületek a nemzet hevületének megfelelően történt. A megnyitó beszédeket mindkét tábla elnöke: Batthyány József gróf prímás, Ürményi József személynök magyarul mondták el, a tárgyalások jegyzőkönyveit magyarul adták ki, előírták a nemesek számára a magyar nemzeti viseletet. Az országgyűlés munkája a királyi hitlevél kidolgozással vette kezdetét. E munkálatokra döntő hatással volt a Balogh Péter által, az országgyűlés előtt már megfogalmazott írásnak, amely arra a sarkalatos alapelvre irányult, hogy a nép - értelemszerűen a köznemesség - államalkotó szerepe és súlya miként tudjon érvényesülni. Vagyis arra a várt válaszra adott feleletet az ország politikai közvéleményének, hogy a király és a nép alkotmányos kapcsolata miként alakuljon. Balogh Péter címnélküli röpirata nem került kinyomtatásra. A kézzel írt példányok kerültek el az országgyűlést megelőzően megyékhez. Nem is volt aláírva, így az alkotó kilétét - noha a kortársak ismerték - az utókornak kellett kideríteni. Mednyánszky János őt nevezte meg a mű írójának. Egyértelműen Marczali Henrik tisztázta Balogh szerzőiségét, személyét. 44