Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Ócsai Balogh Péter (1748–1818)

már a változások szelét hozta. Ez év októberében néhány évi szünet után visszaállt a korábbi közigazgatási rend: megtartotta ülését a megyegyűlés. Az év végére - december 8-án - megérkezett Nógrádba a király országgyűlésre szóló meghívója is. Az őszön felparázslottak a viták a rendek és a király között: az ok, a katonaság számára követelt segély. A királyi rendelet elleni tiltakozást a megyegyűlésen résztvevő, akkor már országos fórumokon működő, Ócsai Balogh Péter vezette. Felfogásával a megyegyűlés is egyetértett. Beszédében megfogalmazta, hogy a katonaság megsegélyezését, csak az országgyűlés rendelheti el, ezért a királyi követelés törvényellenes. Sokan úgy vélték, hogy az akkori fellépése miatt hívta vissza II. József a hétszemélyes táblai állásából. Almássy Pál királyi biztos védte meg ez alkalommal Baloghot, és ezután újra visszakerült még II. József idején a korábbi állásába. /19 Ócsai Balogh Péter más ügy miatt is rossz pontokat szerzett az udvarnál. A köznemesség, a mágnások egy meghatározott köre úgy vélte, hogy a II. József által elkövetett alkotmányellenességek miatt, más uralkodóház irányába is tapogatózó lépéseket kell tennie. Ez a társaság Borkereskedelmi Társulat fedőnév alatt működött, és a porosz uralkodóház tagját vélték a magyar királyi trónra alkalmasnak. /20 Küldöttségük Berlinben segítséget is keresett. II. Frigyes Vilmosnak szándékába is állt, hogy az őt megkereső magyar urak leírására a Habsburg ellenes pozíciót felvállalja. Balogh Péter, Vay József, Sztáray Mihály gróf, az országgyűlésről Fekete gróf, Orczy báró, Semsey András udvari tanácsos volt a kezdeményező, és Beck Pált, aki helytartósági fogalmazó volt, küldték el a porosz királyhoz. A terv megszületett, amelynek eredményeképp Károly Ágost weimari herceg került volna a magyar trónra. Érdekes fejleménye lett volna a siker esetén, hogy Goethe lett volna a magyar király minisztere. E tervből ugyan nem lett semmi, de a tárgyalások még Lipót alatt is tovább folytak./21 A bécsi udvar híresztelése szerint Herzberg porosz miniszter árulta el a magyar urakat a Reichenbachban. Teljes bizonyossággal a magyar résztvevők köre nem vált ismertté. Semsey András, Beck Pál, br. Vécsey Ferenc szervezkedésben vitt szerepe igazolódott. De azt mindenki tudta az udvarnál, hogy nem ők voltak az értelmi szerzők. Lipót király, aki utána járt a hírnek, meggyőződése szerint br. Orczy László, Vay József, Balogh Péter, gr.Sztáray Mihály, gr. Forgách Miklós, br. Podmaniczky József, gr. Eszterházy Ferenc, gr. Teleki József, négy Festetics gróf, -gr. Széchenyi Ferenc, és három Bat42