Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Ócsai Balogh Péter (1748–1818)

Az "Első ártatlansághoz" elnevezésű budai páholynak tagja volt az ugyancsak nógrádi Darvas Ferenc is. "A páholyokban nevelkedtek a kor legkiválóbb alkotó emberei, akik azután életbevágóan fontos újításokkal próbálkoztak, hogy mindenekelőtt a nemzet szellemét emeljék". Az 1790-1791-i országgyűlés vezető szónokai: Vay József, Balogh Péter, gróf Illésházy István, gróf Forgách Miklós, báró Orczy László a páholyokból kerültek ki. Látható a fenti névsorból is, hogy a magyar politikai vezetés nagy része szabadkőműves volt. Az 1790-1791-i országgyűlésen 27 követről volt ismert, hogy valamely páholynak tagja volt. Az új eszmei hatás kisugárzását a megyei élet számos területén lehetett érzékelni. A nemesi megosztottság forrása volt korábban Nógrádban is a különböző vallási felekezethez való tartozás. Az evangélikus és katolikus vita - II. József 178l-es türelmi rendelete után - lassan elcsendesedni látszott. Ekkor egyre inkább a változást sürgető reformerek, és az ezzel szembehelyezkedő tradicionális érdekcsoport között keletkezett ellentét. A XVIII. század végének uralkodó ideológiáját átitatta - a fentiekből következően - a függetlenség igénye. E gondolatkomplexumban ekkor még összekapcsolódott és együttesen jelent meg a nemzeti érzés, a nemzeti nyelv, a tánc, a viselet külsőségeinek fokozódása. így nyugodtan leírható, hogy képviselői elsősorban magyar nemzeti gondolkodás képviselői voltak. Emellett azonban az Európára figyelő, nemcsak államiságában, de individuálisan is szabad ember ideája határozottan körvonalazódott és tetten érhető a nemesség szűk körében. Mindezek - a vázlatosan összefoglalt - folyamatok, tények alakították Nógrád mindennapjait, de a nemesség általánosabb, elvi politizálási szándékát is. Ezekkel a gondokkal és bajokkal készülődött a vármegye nemessége a közelgő országgyűlésre is. /18 Balogh Péter szerepe és tevékenysége az 1790-1791-i országgyűlést megelőző években Az 1788-1789. évi veszteséggel zárult török háború nem kedvezett a magyar nemesség és II. József kapcsolatának. 1788 végén még Nógrád is megszavazta a katonaállítást, az adóbeszedést, a gabonavásárlást, 1789 azonban 41