Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Ócsai Balogh Péter (1748–1818)

Ferenc is. A megyei nemesség számára az uralkodói intézkedések új helyzetet teremtettek. A bécsi udvar újításai az összefogás szükségességét ismertették fel a megyei nemességgel, és az új eszme, ha lassan is, de terjedni kezdett. A XVIII. század közepétől a szellemiségben, az intellektuális gondolkodásban végbement hatások alól sem tudott kitérni a megye újdonságokra fogékony nemessége. Az új eszmeiség, a felvilágosodás gondolatrendszerének kitapintható hatása, a szabadkőműves páholyok közvetítésével, az abban résztvevő személyiségek révén érkezett el Nógrádba is. A szabadkőműves szervezkedés első jelei a XVII. század és a XVIII. század fordulóján tűntek fel, és terjedtek el Angliából, jutottak el Európába. Tagjaik csak kellő vagyonnal, hatalommal bíró férfiak lehettek. Mások mellett soraikban találtuk I. Ferenc császárt - Mária Terézia férjét -, Albert szász-tescheni herceget, II. Frigyes porosz királyt, Ágost szász-gothai, Károly Ágost szász-weimári herceget. A felépítésük a testvér, a céh, a páholy, a mester hierarchikus rendjére alapozódott. Aki tag akart lenni valamely páholyban, annak "három fokozatban" próbát kellett tennie. A páholyok szellemi irányultság szerint a rózsakeresztes és szabadkőműves elnevezésüek voltak. A szabadkőműves gondolkodás határozottan természettudományos, racionális beállítottságú volt, nézeteik terjesztésének módszere a felvilágosítás. Elnevezésükben az új világ felépítésének akarata jelent meg. Magyarországon elsőként 1767-ben a nagyszebeni szászok között alakult páholy. 1769-ben Eperjesen, 1770-ben Pesten jelent meg a szervezet. 17731774 között Niczky István gróf, Draskovich János gróf, ezredes új lendületet adott a mozgalomnak, és a latin nyelvű páholyaikat a külföldi hatásoktól való elszakadás, a függetlenedés igénye vezette. Felvidéken az eperjesi páholy volt a legfogékonyabb befogadója a szervezeti-eszmei megújulásnak. Ebből nőtt ki a kassai, a miskolci, a besztercebányai, a selmeci, a balassagyarmati, a szepesszombati páholy. Ezek 1786-os működéséről már van tudomásunk. A magyar szabadkőművesek vezetői Pálffy Károly gróf, kancellár, Pászthory Sándor a kancellária első tanácsosa, Szapáry János gróf fiumei kormányzó voltak. A pesti páholyt Haller József gróf helytartótanácsos vezette. Szabadkőműves volt a főispánok nagy része. "A vezető pesti és budai páholy II. József idején egészen az megyei nemesség befolyása alá jutott. Haller József gróf, Orczy József báró vezetésével az Orczyak, a Vayok, Podmaniczkyak és Balogh Péter szava volt az irányadó". 40