Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Ócsai Balogh Péter (1748–1818)

A megyei nemesség létszáma alig haladta meg a háromezer főt. Többségük a vonzás szereppel bíró Losonc, Fülek, Szécsény és Balassagyarmat körzetében a birtokán lévő, ősi kúriában élt. A kor meghatározó megyei politikusai a Forgách grófok voltak. Ök uralták, és családon belül adták tovább a főispáni széket hosszú évekig. Forgách Ádám /1684-1714/, Forgách János /1714-1736/, Forgách Ferenc /1736-1750/ egymást követően látta el ezt a feladatot. Időszakuk jellemzőjévé vált a nemesi vármegye felvirágzása. A Forgách családtól Grassalkovich Antal /17501771/ vette át a vármegye irányítását. Elődeitől eltérően beleavatkozott a megye ügyeibe, és szigorúbb pénzügyi fegyelmet követelt meg. A megyei nemesség politikai pozíciója lényegesen romlott Batthyány József/17711785/ idején. Akit - Almássy Pál királyi biztost követően - 1790-1792 között ismét a főispáni székbe ültetett az uralkodói akarat. A buzgó katolikus főúr alig tartózkodott a megyében, magyarul is nehezen fogalmazta meg mondandóját. Nem is tudott, valószínűleg nem is akart a megye köznemeseivel politikai párbeszédet kialakítani. Ez a távolságtartás jellemezte a főispán és a megyei közgyűlés kapcsolatát Brunszvik József idején 1792-ben, és az utána következő években is. Nógrád megye e századra érvényes állapotát öt jellemző vonással tudom leginkább bemutatni. Elsőként azt emelem ki, hogy a Habsburg érdekeknek megfelelően az országban többször - 1716,1720 - végrehajtott adókövetelések összeírása, az 1767-es urbériumi összeírás, az 1780-ban II. József által elrendelt általános összeírás, amelyet végülis a megyében 1784-1787 között nagy ellenállás után hajtottak végre, minden eddiginél konkrétabb, gazdagabb ismeretet tártak a nyilvánosság elé. Ebből az ismerethalmazból kiáramló információ a korábbiakhoz képest robbanásszerű volt. Hatása a politikai élet minden szintjén érzékelhető volt. Az ország általános helyzetéről, a jobbágy munka alkalmazásának körülményeiről, a nemesség életviszonyairól gazdag és hiteles képet festett, amelynek nyomán a továbblépést sürgető cselekvés motívuma erősödött fel. A kor gazdasági élete új vonással bővült a Forgách Antal által 1767-ben alapított gácsi posztó manufaktúra létrejöttével. A manufaktúra, mint új termelési forma tovább bővítette a tulajdonosok idekapcsolódó körét is: a vállalkozás 1780-ban részvénytársasággá alakult, amelynek tagjai elsősorban magyar mágnások voltak, de részvényt vásárolt a megyebeli Madách-család is. A feldolgozásban felbukkanó új termelési gyakorlat, az új nyersanyag, a szén felfedezése révén további dinamizáló lehetőséget teremtett az egész 38