Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)
Ócsai Balogh Péter (1748–1818)
gazdasági életre. Bél Mátyás Notitiájából, Radványi Ferenc tudós vármegyei főjegyző leírásából szereztünk ezirányú legkorábbi ismeretet. 1767-ben a vecseklői viszonyokról már azt olvashattuk: "nem tudni, hogy milyen kigőzölgések egykor maguktól meggyulladtak". 1768-1811 között gróf Migazzi Kristóf váci püspöki helytartó Verőcén talált szenet, amelyet a váci iparosokkal próbáltatott ki. Ugyanekkor Carl Nützen budai polgár is kutatott itt szén után. Mária Terézia pénzjutalommal ösztönözte a szén felfedezőket, ennek is volt tulajdonítható, hogy 1768 nyarán Tarján határában az erdőt szemlélő Matussek Vencel, Fischer Antal pesti kádármesterek szenet találtak, és azt nyilvánosságra is hozták. Ebből az évből származó tudósítás szerint Saigon "meggyulladt a föld", és füstölt két hónapig. Mindez ekkor még kihasználatlan energia maradt, de előre vetítette a közel száz év múltán elinduló új gazdasági fejlődés irányát. Nógrád gazdasági életében a mezőgazdasági termékek - a juh, a búza, a kukorcia - kereskedelme volt meghatározó A föld javaival való kereskedés vonzásiránya hosszú évtizedek alatt stabilizálódni látszott: a megye déli részeiből az északi települések felé mutatott. Túl haladt a közigazgatás határain, és a bányavárosok élelmezési ellátásában is részt vállalt. Ez a tradícióval bíró kereskedői útvonal a XVIII. század közepétől módosult Vác, Pest felé mutató új iránnyal gazdagodott. A változás a század végére, a XIX. század elejére olyan méretűvé vált, hogy átvette a meghatározó szerepet, az új piachelyek vonzása vált uralkodóvá. A gazdasági életben megjelenő új termelési gyakorlat a manufaktúra, az új nyersanyag, a szén előfordulása, a kereskedelmi piacforduló bekövetkezte fontos hatással bírt a feudális birtokon gazdálkodó köznemesség gondolkodására. Azok közül, akik felismerték a változási folyamatot, került ki a gazdálkodásában is megerősödő, gondolkodásában is korszerűsödő jómódú bene possessionáti - új tipusú köznemesség. Számuk nem volt nagy - alig néhány tucat - Nógrádban sem. A századforduló végére megingani látszódott az évszázados közigazgatási intézmény, a nemesi vármegye is. II. József a nemesség önkormányzatát 1785 tavaszán felszámolta, és az országot tíz kerületre osztotta. Több, Nógrád megye politikai életében jelentős személyiség elkerült munkahelyéről. Az evangélikusok nagy támasza és meghatározó személyisége dr. Prónay László, aki 1763-tól a másodalispán, 1765-1775 között első alispáni stallum birtokosa volt, az uralkodói döntést követően Bécsben működött évekig. 1787-ben Ócsai Balogh Pétert a hétszemélyes táblához nevezte ki a király. Budára került Darvas 39