Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

A modernizáció vetülete a társadalomban, a politikai gondolkodásban a XVIII. század végétől a XX. század első harmadáig Nógrádban

A megvizsgált, jeles politikusok életútja azt igazolta, hogy ez a kérdéskör az előző, több mint száz éven át nem jelent meg a politika - sem a pártok programjában, sem a közgyűlés - színterén. Most sem fogalmazódott meg konkrét tartalma. Úgy tűnt, hogy az általánosságok mögött azok ellen az "idegenek" ellen irányult, akik nem a történelmi nógrádi középosztályból kerültek ki. Végülis Sztranyavszky sem e körből, a nógrádi történelmi középosztály soraiból érkezve járta be a politikai karrier állomásait. A hagyományos, a tradicionális nógrádiak mindig is parvenünek tekintették. A politikai gondolkodás beszűkülésének figyelmen kívül nem hagyható okát - a fentiek mellett - abban is kell látnunk, hogy a világháború veszteségei, a trianoni békeszerződés okozta sokk elsősorban e társadalmi csoportot és érdekét sértette mélyen. Önmaga védelmét úgy vélte elláthatónak, ha befelé forduló, önmagát újraszervező és erősítő magatartást tanúsít. E kényszerű hatás okozta szűklátás, egyben e kör a valóságos cselekvési lehetőségét is korlátozta. /40 A konzervatív, keresztény, nemzeti politikai gondolkodás alapozta meg a kormányzó erőt a XX. század elejétől Nógrádban is. Mellette a liberalizmus bázisa erőteljesen lecsökkent. A folyamat okairól fentebb szóltunk. A háttérbe kerülés azonban nem jelentette a századfordulón megújuló liberális nézetek végleges megszűnését. Fiatal pesti jogászok magukba szívták a Huszadik Század, és a más körökből származó új gondolatokat. Visszatérve szülőhelyükre azok szellemében dolgoztak. A vármegyében élő értelmiségiek - elsősorban ügyvédek, pedagógusok, orvosok - az első világháborút követő forradalmi mozgalmakban vezető szerepet vittek. Dr. Somló Dezső Balassagyarmaton, Dr. Mikovinyi Jenő, dr. Gádor Ferenc Salgótarjánban, dr. Herz Sándor Losoncon egy-egy típusát képezték a megoldást kutató, és az új rendszer - a köztársaság működését segítő, 1918 őszén felbukkanó politikai személyiségeknek. Soraikban vallásuk szerint egyaránt volt zsidó, katolikus, evangélikus. Felfogásuk és származásuk szerint mindnyájan magyarok voltak. A megyei értelmiség a politikai helyzet gyors változására nem volt sem elméletileg, sem a gyakorlatban kellően felkészülve. így 1920 után ismét a saját szakterületükön működtek tovább. Soraikból a közigazgatásban elhelyezkedő fiatal salgótarjáni polgármestert, Förster Kálmánt /1885-1971/ tartom kiemelkedőnek. 24