Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

A modernizáció vetülete a társadalomban, a politikai gondolkodásban a XVIII. század végétől a XX. század első harmadáig Nógrádban

Az államhatár közelsége miatt, gazdasági súlya következtében 1922-ben várossá vált település szellemiségének is a legmozgalmasabb izgalmas időszakát élte a 20-as években. A helyzetét a kor krónikása így minősítette: "Városok fejlődésének előkészítésénél nem szabad kicsinyeskedni, olyan nagy hordejerü ez a kérdés, hogy széles látókör, felvilágosodottság és rendszeretet nélkül nem oldható meg. Salgótarjánban úgy vélem, hogy ez az előfeltétel még nincs teljes mértékben meg, de a mai erőteljes iparkodás reményt nyújt arra, hogy a város lakossága lassan beleéli magát, és akkor természetesen meglesznek azok a gazdasági előfeltételek is, amelyek az elmondottak kivitelezéséhez múlhatatlanul szükségesek." /41 A körülményekhez alkalmazkodó Förster Kálmán szepességi gyakorlatából merítkezve, a zippzer város - Poprád - felépült modelljét hozta el Salgótarjánba. A polgármester eszménye a polgárváros megteremtése volt: korszerű közintézményeket, korszerű hivatalnok lakásokat képzelt és valósított meg. Fontos célkitűzése volt a szabadon gondolkodó közigazgatási szakember, az így tanító pedagógus. Szabadfoglalkozású értelmiségekkel népesítette be a gyakorlatban álmai városát. Úgy vélekedett, hogy a mindennapok életében szerves velejárói az egyesületek, a civil szervezetek, pártok minél nagyobb számú és a lakosság számára is minél érzékelhetőbb szerveződése, működése. Müveit lakosságot akart itt honossá tenni. A praktikus eszményét az uralkodó kormánykörök nemzeti és keresztény gondolatrendszerében vélte megvalósítandónak, amelyhez a városban letelepült bányai, ipari termelés meghatározó személyiségeinek liberálisabb felfogását kapcsolta. E három eszmekör alkotta életének értelmét, ezek együttes jelenléte a mindennapokat épp úgy jellemezte, mint ahogy áthatotta a város fejlesztésére irányuló átfogó elképzeléseket. Megvalósulni látszott az a felemelő városfejlesztő koncepció, mely szerint: "Tudatos tervezéssel és összefogással a települések legkisebbiké is olyan nagyvárosi előnyökkel rendelkezhet, amilyeneket ma még a metropolisz sem élvez, ugyanakkor viszont bőségesebb oktatási és üdülési lehetőségeket nyújtó, jóval diverzifikáltabb környezetet őrizhet meg." /42 Századunk tovább polarizálta a korábban két pólusú politikai világot, a politikai elitet is. A liberális és a konzervatív felfogás mellé lassan nyomult az új rendszer, a kapitalizmus új eszmevilága, a szociáldemokrata nézetek a korábbiakhoz képest radikálisabb gyakorlata. A XX. század kezdeteitől Losonc, Balassagyarmat, Salgótarján a szocialisztikus nézeteknek otthont adó település volt. Losoncon és Salgótarjánban a nagyüzemi körülmények közötti munkás viszonyok javítására ala25