Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Bell Miklós (1872–1938)

haláláig kitartott, még akkor is, mikor volt bajtársainak egy része cserbenhagyta az eszmét politikai érvényesülésért, rangért, hatalomért." /12 Bell Miklós tevékenységének középpontjában 1922-1926 végéig a nemzetgyűlésben való munkálkodás állt. A közszereplés jellemezte, kötötte le figyelmét. Ebben az időszakban még volt egy botrányszagú esete: belekeveredett az ún. Ulain-ügybe. 1923. november 7-én ugyanis a rendőrség a kormányelleni fegyveres puccskísérlet miatt őrizetbe vette Ulain Ferencet, Szemére Bélát, és Bobola Tituszt, akik részben neki is baráti köréhez tartoztak. Szerencséjére legyen mondva, a perben szereplöket az ítélőtábla 1924 elején fölmentette. /13 Bell Miklós nemzetgyűlési képviselőként többek között a Közgazdasági Bizottság, a Vízügyi bizottság, valamint a Zárszámadást Vizsgáló Bizottság tagja volt. A nemzetgyűlési jegyzőkönyvek tanúsága szerint 1923. január 8án, gazdasági kérdésekről fejtette ki véleményét. 1923. július 10-én ugyancsak e témakörben, és végül 1924. április 11-én a pénzügyi és inflációs helyzet késztette felszólalásra. Az első hozzászólásában a legfontosabb alapmotívum az volt, hogy: "Addig még ilyen példanélküli erkölcstelenség uralkodik a gazdasági életünkben, nem lehet konszolidációt remélni". Felszólalásához három - egy két pontos, majd egy négy pontos, és egy három pontos - határozati javaslatot terjesztett elő. Felszólalását Esztergályos János szociáldemokrata képviselő jegyzőkönyvbe rögzített gúnyos vélemény nyilvánításai kísérték. Különösen a Dunán, a Tiszán tervezett vízierömü javaslatát, a céhrendszer visszaállításának kérését pécézte ki. Második felszólalása az aranyfedezetü papírpénz használatának tapasztalatait bírálta, a forgótöke hiányát tette szóvá, Bethlen külföldi kölcsön igénylését kritizálta. Drámai felszólalást tett: "állítsák meg a mai nemzet és kultúrromboló rendszert". Hat pontos határozati javaslatot fogalmazott meg, a magyar jegybankról, a stabil pénz szükségességéről, az állami valutabank létesítéséről, a börzejáték ellen, a kartellek és titkos monopóliumok ellen. A 275. nemzetgyűlési ülésen mondta el utolsó felszólalását Bell Miklós. Ez volt a legrövidebb, amelyben az inflációért a kormány pénzügyi és a kereskedelmi politikájának helytelenségét tette felelőssé. /14 Az 1927-es nemzetgyűlésbe már nem került be. Ezt követően nagy energiával rögzítette papírra gazdasági nézeteit. Az ország politikai életébe, az általa kezdeményezett, és Salgótarjánban létrehozott gazdasági Reformpárt /1932/, országos hatókörű párt megalapítása révén szándékozott visszatérni. 197