Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

A modernizáció vetülete a társadalomban, a politikai gondolkodásban a XVIII. század végétől a XX. század első harmadáig Nógrádban

állandó munkás, "akinek létalapja a bánya", az ipari üzem, valamint "az időszaki, vagy kétlaki munkás, akinek létalapja továbbra is г. föld", /31 "Ez az utóbbi, a műkedvelő bányász nem vándorolt tovább az aknával". /32 A hajdani - a belső különbségek ellenére is elmondhatóan - egységes paraszti, földmüveléssel, állattenyésztéssel foglalkozó falusi réteg újabb, a korábbihoz képest markánsabb megosztottság elszenvedője lett. Nemcsak a települések lélekszáma változott, hanem a gazdasági hatások következtében Nógrád megyében a népesség foglalkozási szerkezete és azon belüli létszáma is jelentős mozgáson ment át. 1890-ben a mezőgazdaságban keresőként tartottak nyilván 60.778 főt, 1910-ben ez a létszám 59.920-ra csökkent, a bányászaiban ezen időben 3.976 főről 6.44l-re nőtt a foglalkoztatottsági száma, az iparban a 11.449-ről, 20.420-ra emelkedett, a közszolgálatú és szabadfoglalkozású értelmiségiek száma 1.928-ról 2.270-re nőtt. /33 A számszerüség változását nemcsak a helyből iparba kerültek okozták, hanem az idetoborzott mérnökök, - új típusú értelmiségiek - munkások betelepedésejelentette a módosulást. A paraszti sorból a bányához, ipari körülmények közé került földművesnek meg kellett ismerkednie: az új, a számára teljesen idegen munkaeszközökkel, 1890 után gyakrabban megjelenő nagy termelő gépekkel, a mezőgazdasági, a családi szervezettől merőben más rendszerű új munkarenddel, a termelés új időbeosztásával, és nem utolsósorban a különböző nyelven beszélő munkatársakkal, vezetőkkel. Mindezek együttes hatása lényeges átalakulást feltételezett, követelt a palóc portán felnövekedett, az önálló élete kezdetén álló fiatalembertől. Mindennek gazdasági, szociális hatásával gyakran foglalkoztunk a történelmi kutatásaink során, de a körülmények, a problémák pszichikai, társadalompszichikai hatásrendszerében foglalt vizsgálata még várat magára. Nógrádban a XIX. század első harmadában 17.468 fő volt a nemesek száma, közöttük különösen nagy volt az un. bocskoros nemesek aránya. A legaktívabbak a kis számú, a megye gazdasági és közéletében a honorációs rétegből kikerülő jómódú köznemesek, a bene possessionati csoportja. /34 A XVIII. századtól kezdődően közülük sokan bekapcsolódtak a céhes, a manufakturális munkába - a gácsi posztógyártás, az üveggyártás, a vasgyártás erre a jó példa. A XIX. század közepétől kezdődő gazdasági folyamatok azonban tőkeerős szakértelmet kívántak meg. Az első időszakban gazdasági forrásként a feu17