Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)

Sztranyavszky Sándor (1882–1942)

A nyugodt parlamenti éveknek rövidesen végét szakította az 1914-ben kitört világháború. Amikoris, mint az "1. honvéd huszárezred tartalékos főhadnagya két éven át teljesített harctéri szolgálatot" Sztranyavszky Sándor. A keleti fronton, a Strypa menti harcokban tüntette ki magát. Frontélményeiről írásokban számolt be a helyi újságolvasó közönségnek. "Az oroszországi bolsevizmus kitörésekor a parlamenti munkától akkor magát távoltartó ellenzékhez azt a figyelmeztető felhívást intézte, hogy az oroszországi eseményekből vonják le a tanulságot, és egységes nemzeti front kialakítására törekedjenek." A parlamentnek 1918 októberig, az összeomlásig volt tagja. Az 1918-1919-es forradalmakban nem vett részt. Családjával visszahúzódva élt nógrádmarcali birtokán, kastélyában. 1919 augusztus és 1922 április között is a megyében, a birtokán élt. Lassan és tapogatózva tért vissza a politikai életbe. Ezt mutatja, hogy 1919 októberében megalakult héttagú bizottság tagja, akiknek az volt a feladatuk, hogy a vármegyei tisztviselők és alkalmazottak kommün alatti magatartását vizsgálják meg. 1919. december 24-én Sztranyavszky Sándor lakásán tartotta alakuló ülését a legitimista királypárt. Sztranyavszky nem vállalt vezetőségi tagságot sem. 1920-as választási kampány idején politikai hezitálása tovább tartott. A vármegyei területvédő Liga ülésén részt vett, ott a nemzeti célkitűzéseket vázolta fel. A Keresztény Nemzeti Egyesülés programjával szándékozott, de végülis nem indult el a képviselői mandátumáért. 1921. szeptember 17-től betöltötte a megyei mezőgazdasági bizottság elnöke tisztséget, 1921től a MOVE megyei elnöke is volt. 1922. április 20-án nagy megyei pompával, országos jobboldali politikusok jelenléte mellett beiktatták tisztségében, és lett Nógrád és Hont főispánja. Úgy tűnt: a háború, a forradalmi időszak, az utána megjelent politikai bizonytalanság hatásai alól nehezen tudott megszabadulni. Főispánsága idején sokat tett a megyéért, elsősorban is Balassagyarmat érdekében. Tevékenysége az elmúlt években "szétzilált viszonyok rendezése, a vármegyei közigazgatás és állami igazgatás adminisztrációjának" újraindítása, szakszerűsége irányában volt eredményes. 1923-ban Balassagyarmaton járt a miniszterelnök, Bethlen István: mély benyomással volt Sztranyavszkyra. Olyannyira, hogy az eddigi politikai példaképnek tekintett gróf Tisza István mellé, odaállította a bethleni mentalitás példáját is. Valószínű, hogy kapcsolatuk elmélyülése - no meg Scitovszky Béla belügyminiszter, korábbiakban szécsényi is balassagyarmati képviselő javaslata - is belejátszott, hogy a Bethlen-kormány újjáalakulásakor, 1926. október 15-én belügyi államtitkárrá nevezték ki. Ezt a feladatkört 1931-ig 151