Horváth István: Eszmék, eszmények, magatartások; 150 év politikusai Nógrádban. (Múzeumi Értekező 10. -Salgótarján, 1995)
A modernizáció vetülete a társadalomban, a politikai gondolkodásban a XVIII. század végétől a XX. század első harmadáig Nógrádban
nagy vállalathoz kötődés motívuma volt az erős, az uralkodó életükben. így alakult ki és vált általánosan elterjedtté a bányához tartozás tradíciója, az élet mindennapjaiban is jelenlévő "rimai öntudat". Mindezek miatt a megye más településein élőktől sokban eltérő vonású társadalmi csoport telepedett meg, olykor csak ideiglenesen Salgótarjánban. A nagy arányú lakossági mozgást jól jellemezte két adat: 1869-ben: 3700 fő 1930-ban: 16900 fő volt a város lélekszáma. /10 A nagyipari munkaalkalom új típusú, un. kétlaki munkavállalói csoportot hozott létre. Már a két világháború között kialakult és a későbbiekben is jellemző volt, hogy a Karancs és Zagyva völgye 28 települése szorosan kötődött Salgótarjánhoz a munka, az árubeszerzés, az ellátás közös rendszere alakult ki. A salgótarjáni újság a tizes évek elején közölte az alábbi tudósítást: "Nem tudni minek lehessen tulajdonítani a nyugalomba vonuló, a munkában és érdemekben megőszült salgótarjáni polgártársainknak azt a törekvését, melyet e két szóval lehet legnyomatékosabban kifejezni: el Tarjánból! Egymás után hagyják itt működésük szinterét, azt a helyet, ahol kenyeröknek javát megették, és tisztes vagyonra és tekintélyre tettek szert. Már régebben figyeljük ezt a különös jelenséget. így mentek el - hogy csak néhányat említsek, akik még életben vannak - Boczkó Dániel ny. RMST társulati főszámvevő, Dokupil Vilmos, Ruttkay Sándor, Pászthy Laci, Lépes Miksa. Most pedig megint búcsúzik lapunk nyílttéri rovatában egy becsületben megélemedett puritán polgár: Szalay István, a jó öreg Pista bácsi." /11 A jelenség társadalmi hatása miatt került a nyilvánosság elé. Ezért foglalkoztatta az újságot, a cikk íróját is. E feltételezést igazolni látszik, hogy az újságíró azonnyomban szűkkörű közvélemény-kutatást végzett, hogy megközelítse, feltárja az okokat. A válaszokat is közrebocsájtotta. Ezek között központi helyen a személyes okok szerepeltek. így sokan egészségüket féltették, a település akkor nagyon rossz levegője miatt. Mások a klimatikus viszonyokat tartották rossznak. Megtapasztalták, hogy "a községet körülvevő szénbányák örökké égő hánydái állandóan sűrű, fojtó füsttel lepték el az egész völgykatlant". /12 Harmadrészben a munka okozta "csúztól, rheumától félnek". Többen úgy vélekedtek, hogy túlságosan magas a pótadó, amelyet a - tisztességes mértékű nyugdíjakból - nem tudnának fizetni. Az elköltözés személyes okain túl voltak olyan válaszok is, amelyekből az tűnt ki, hogy a település társadalmi viszonyaival и
