Praznovdszky Bence: Menyői Tolvay Ferenc végrendelete 1710 (Múzeumi Értekező 9. - Salgótarján, 1995)

ségre nézve in florenls hetvenkilenc húsz pénzt, idest fl.79. d.20. Ezt én rajtam kéregeti sógor uram őkegyelme. Kubinyi Péter akkori Prófont mester uramnak vagyon ott köböl búza, melylyet hogyha Gibarti, Hernádon lévő malombul adat meg ígérte vala őkegyelme. Pro quarto Nemes Borsod vármegyében Alacska nevű falubéli Kenéz György nevő embernek adtam vala harminc magyar forintokat. Nemzetes vitézlő Szentpéteri Imre uram őkegyelme levelében is, itt Kassán élő nyelvével is ajánlotta, hogy megfizetett vélle, azonban megholt, de vadnak akik succedáltak javaiban, qui succedit in bonis, débet etiam in onere. Most hamarjában nem juthaték a földes Ura Szentpéteri Ur leveleihez. Még Németnek portio üdőjében adtam vala nyavalyásnak ez előtt circiter 25 esztendőkkel 15 szép körmöci greczi tallérul, s akkor elbujdosott volt, s megint nem jött. Nem érkeztem persequálni, ennél nagyobb dolgaim lévén mindenkor. Rima Szombatbúi is nemes Nógrád vármegyébe esvén transferáltatásom, volt contractusa is. Egy átalag bor vala az haszna azon pénznek esztendőnként. Még nálla lenne, ha ez elmúlna is, de sex per centumnak kellene lenni. Miskolcon lévén férjnél nemes Kisfaludi Kata asszony néhai nemes vitézlő Kéri Mátyás uramnál, adtam vala Rima Szombatban egy sellyér jobbágyára az asszonynak huszonhárom forintokat, idest 23. Melly jobbágy Harmaczon lakott nemes Gömör vármegyében. És azon esztendőben meghalván a jobbágy, Gál András, feleségestül maradék nélkül, ha mije volt, az attyafiaé, * Ezt [az írást] adtam én, mint fent, Désházi Tolvay Ferenc, a dolgok mostani állása szerint kassai castellanus, Kassán, 1710. május 25. 14