Salgótarjániak a Don-kanyarban 1942-1943. (Múzeumi Értekező 8. - Salgótarján, 1990)

Isten nevében 1942 – A Muszka fronton. Bartha József naplója

légierő, hatalmas füstoszlopkat hagyva maguk mögött. Ma délután az oroszok egy kicsit rámijesztettek. Hogy-hogy nem nem messze tőlünk észrevették, hogy az árkászok összegyülekeznek és egy órán keresztül állandóan tüzelt oda egy muszka ágyú. Az egyik lövedék alig 10 m-re csapódott be a fedezékemtől. Csak a jó Istenke gondossága mentett meg, itt is attól, hogy nem az én fedezékembe esett. A délután folyamán 2 foglyot is fogtunk. Az éj folyamán csak a Ráták működtek és mi lövészteknőket ástunk, hogy legyen miből lövöldözni az orosz támadás esetén, mert mi is és az oroszok is velünk szemben védelemben vannak berendezkedve. Azt hallottam ma, hogy minket csak 1-én váltanak le. Elég hosszú első vonalbeli szolgálat. Augusztus 21. péntek Az éjszaka nem volt olyan hűvös mint a tegnapi. De reggelre egy kicsit lehűlt a levegő. Korán reggel, még alig pirkadt már megjelentek a mi repülőink és szórták az áldást az oroszra. Ma kaptam az én drága kis anyucikámtól és édesanyámtól egy-egy lapot. Mind a két lap széle körül van égve. Ki tudja honnan halászták elő őket. Az orosz tüzérség és aknavetők ma fél napon keresztül állandóan lőtte állásainkat, de eredménytelenül. A német légierő egész nap működésbe van. Úgy hírlik, hogy minket csak szeptember 1-én váltanak le, vagy a németek, vagy ukrán csapatok. Ez még 9 nap. Elég messze van még. Az éjjel kint voltunk lövészgödröt ásni és az orosz megint alaposan ránkijesztett. Alig fogtunk hozzá az ásáshoz, az orosz máris tűz alá vette azt a területet, amelyen ástunk. Srapnell-srapnell után robbant, úgy, hogy kénytelenek voltunk az ásást abbahagyni és visszamenekülni hátra kb. 200 m-re lévő fedezékeinkbe. Egy Rata is kiakasztotta felettünk lámpáját, de szerencsére nem vett észre minket. Az éjjel vonalunktól jobbra csak pár Ratatevékenység volt. Augusztus 22. szombat Hűvös, augusztusi szeles reggel van. A srapnell most fütyül el a fejem felett és valahol messze mögöttünk halljuk robbanását. Nem veszélyes. írok tovább, de a fülem állandóan hegyezem és hogy ha közel hallom fütyülését már ugrok is be a fedezékbe. Most fütyül a másik, de az is messze megy. Az idő kezd felmelegedni. Azt hiszem ma megint meleg lesz. Az oroszok egész nap folytatták a nyugtalanító tüzelést. Ez valamit megint jelent. Az éj folyamán megint kimentünk futóárkokat ásni és minden nyugtalanító körülmény nélkül dolgoztunk egészen 2 óráig. Orosz repülőtevékenység megint csak volt, de nem olyan heves mint eddig. Augusztus 23. vasárnap Alig feküdtünk le és még alig aludtunk egy keveset, hajnali 1/2 4 órakor heves zenés ébresztőre keltünk. Mi az, hogy keltünk. Egyenesen ijedten ugrottunk, semmi álmosságot sem érezve. Ugyanis az előző napi érzésünk megint nem csalt, mert az oroszok heves támadást intéztek állásaink ellen. Úgy látszik már nem jól érezték magukat a faluban és ki akartak törni, hogy újabb tért nyerjenek. Pedig nekik ott jobb dolguk lehet a házakban, mint nekünk itt a szabad ég alatt. A csata, még mindig elég hevesen Y

1