Hlavacska Edit: Salgótarján utcanevei; Névtár és rendszertani vizsgálat. (Múzeumi Értekező 6. - Salgótarján, 1989)

Jellemző sajátosságként a jelenlegi hivatalos névanyagban megfigyelhetjük a Mező Andrástól (MNy. LXV, 201) kettős homogén névbokrosításnak nevezett jelenséget. A csupán földrajzi köznévi alapelemükben különböző utcaneveket egymáshoz közel álló, gyakran szomszédos közterületnek adják: Dobó Katica köz, Dobó Katica utca; Meszes köz, Meszes utca; Művész köz, amely a Művész-telep része ; Vasvári Pál köz, Vasvári Pál utca. Ez a névadási gyakorlat azért is helyeselhető, mivel elősegítheti, hogy a köz alapelemű nevek a névrendszer szilárd részévé váljanak. 5. A sor alapelem 17 névben fordul elő. A hivatalos utcanévjegyzékekben és térképeken csak 1927 és 1956 között találjuk meg. A mai hivatalos utcanévanyagban alapelemként nem szerepel. Ennek oka elsősorban nem településszerkezeti változásban rejlik, inkább csak adminisztratív jellegű. A különböző időkben történt utcanévváltoztatáskor ugyanis a nevek meghatározó elemének megváltoztatásával együtt a sor alapelemet is rendre utcává, módosították (pl. Alsó Tátra sor-*Béke utca, Liptay sor-*Oczel János utca). Érdekes párhuzamként hivatkozhatunk a budapesti utcanevekre, amelyek között szintén meglepően ritka a sor használata (Hajdú 10). Ellentétes jelenségként említhetjük viszont Szeged utcaneveit, ahol a belterület 606 helyneve közül 44 sor alapelemű (Péter 46). De Salgótarjánban is más a helyzet, ha a névhasználatot nézzük. A névváltoztatás ellenére tovább él ugyanis — főleg az idősebbek körében — az új hivatalos utcanév mellett két régebbi megnevezés is: Kassai sor, Liptay sor. Népi névként használnak további öt sor alapelemű nevet (Első sor, Kazári úti sor, Második sor, Temető sor, Középső sor). Ezek közül az első négy azonban a Forgách-telepi kolónia egyes sorait jelöli, ezért használóinak köre szűkebb, s a szélesebb köztudat számára nincs helymegjelölő funkciójuk. Hasonlókat mondhatunk el a Középső sor-ról is, azzal a különbséggel, hogy ennek hivatalos neve is van. A fentiekből mindenképpen megállapíthatjuk, hogy a sor alapelem inkább a népnyelvi alakulatokra, a köznyelvi használatra jellemző. Az utcanevekben a sor köznyelvi jelentésének megfelelően, többnyire olyan utcát jelöl, illetve jelölt, amelynek csak az egyik oldala volt beépítve. Mivel a városban ma is vannak ilyen jellegű utcák, szerencsés lett volna legalább néhány esetben a sor meghagyása, s ezzel a mai utcanévrendszer is sokszínűbb, árnyaltabb lenne. 6. A fasor 4 utcanévben szerepel alapelemként. Ebből háromszor azonban az alapelem meghatározó elem nélkül, önmagában alkot földrajzi tulajdonnevet. A névrendszerekben igen ritka homonimiát (alaki egyezést) azzal magyarázhatjuk, hogy mindegyik nevet más-más nyelvközösség — egy-egy kolónia lakói — hasz54