Hlavacska Edit: Salgótarján utcanevei; Névtár és rendszertani vizsgálat. (Múzeumi Értekező 6. - Salgótarján, 1989)

nálta. Csupán egy név fordul elő meghatározó elemmel: Acélgyári fasor. A fenti nevek mindegyike népi megnevezésként él, de az utóbbi időben ritkábban használják őket. Az általuk jelölt területek hivatalos neve utca alapelemmel alakult. A népi névnek mindig reális alapja volt, ezeket az utcákat mindkét oldalról fák szegélyezték. Ha a hivatalos névadás nem mellőzné a, fasor alapelemet, akkor minden bizonnyal a nyelvhasználatban is megmaradna ez a hangulatos földrajzi köznév. 7. 24 névben szerepel alapelemként a tér, a névváltozatok megléte miatt azonban az általuk jelölt közterületek száma 16. Viszonylag ritka használatuk az oka, hogy valós arányuknál is kisebb súllyal szerepelnek a város utcanévrendszerében. A XIX. század végén ugyan már 5 tér alapelemű nevet találunk a hivatalos forrásokban, s minden bizonnyal ide számíthatjuk még az egykor csak népi névként élő Külvásártér megnevezést is. Ezek azonban többségükben a piacok, vásárok tartására szolgáló beépítetlen területeket jelöltek (Belvásártér, Kispiac tér, Külvásártér, Széna tér, Vásártér). A mai tér fogalmának talán csak a Zemlinszky tér felelt meg. Mindezek hűen tükrözik az akkori Salgótarján falusias jellegét. A későbbiekben a városszerkezet teljes átalakulása során sem jöttek létre nagy számban olyan közterületek, amelyekre a tér megnevezés használható lenne. Ennek ellenére a hivatalos névadásban mindvégig megfigyelhető az a tendencia, hogy viszonylag sok közterületnek adták a tér rievet. Hogy mennyire indokolatlanul, az is bizonyítja, hogy ezeknek a megnevezéseknek egy része nem ment át a közhasználatba, sőt ezekre a területekre más nevet sem használtak, a közösség nem tartotta fontosnak tulajdonnévi megjelölésüket. Ezért nem tudtam azonosítani néhány, a közelmúltban említett nevet sem (Beloianisz tér, Erdély tér). A jelenlegi hivatalos utcanevek között hat tér alapelemű nevet találunk. A város központjában levő Tanácsköztársaság tér a század elejétől mindig a tér nevet viselte. A Lenin tér a ma már hivatalos névként nem élő, de a népnyelvben használt Vásártér központjában áll. Ez utóbbinak a jelentése azonban egészen sajátos : nagyobb kiterjedésű, több utcát magában foglaló településrész neve, amely jelentéskörében még ma is az egykori Vásártér folytatója. A Palócz Imre tér esetében a múlt század végéig visszamenőleg nyomon követhető nevek (Kispiac tér-*-Erzsébet tér-*Szabadság tér) hagyománya is indokolja a tér alapelem használatát. Ujabb keletű a Nógrád Sándor tér megnevezés, amely valójában inkább egy útelágazást jelöl. Indokolatlannak és megmagyarázhatatlannak tűnik a Klapka György tér alapelemének használata, mivel a területnek egyáltalán nincs tér jellege. A jövőben a hivatalos névadás 55