Hlavacska Edit: Salgótarján utcanevei; Névtár és rendszertani vizsgálat. (Múzeumi Értekező 6. - Salgótarján, 1989)

AZ ANYAG GYŰJTÉSÉNEK ÉS FELDOLGOZÁSÁNAK MÓDJA Munkám első változatát szakdolgozatként készítettem el a KLTE hallgatójaként.

1 A gyűjtőmunkához 1974 nyarán kezdtem hozzá, az élő névanyag összegyűjtésével. Adatközlőim kiválasztásában több szempontot kellett figyelembe venni. Főleg a várost jól ismerő embereket igyekeztem megkeresni, ez azonban több nehézséggel is járt. A város ugyanis elég nagy és területileg erősen tagolt ahhoz, hogy egy-egy ember a város szinte minden utcáját ismerje. Ilyeneket főleg a postások között találtam, akiknek foglalkozásukból adódóan kell ismerniük az egész várost. A többi adatközlőm inkább csak egy-egy telep, városrész neveit ismerte, ezért a város sok pontján kellett gyűjtést végeznem. Adatközlőim nagy része salgótarjáni születésű, vagy már régóta lakik a városban. Igyekeztem, hogy adatközlőim minél több korosztályt, társadalmi réteget, nemet képviseljenek. A figyelembe vett sokféle szempont és a névanyag nagysága magyarázza adatközlőim viszonylag magas számát.

2 A város történeti utcaneveinek összegyűjtését különböző levéltári forrásokból végeztem el. Főleg a Salgótarjáni Megyei Levéltárban őrzött községi, illetőleg városi képviselő-testületi majd később Tanács V.B. üléseinek jegyzőkönyveire támaszkodhattam. Az utóbbi évtizedek jegyzőkönyveit a Városi Tanács Igazgatási Osztályán tekinthettem meg. A jegyzőkönyvek nagy része a hivatalos nevek megváltoztatását tartalmazza, így sok esetben egész pontosan, évszámszerűen nyomon követhető volt az utcanevek alakulása. Ilyen jellegű tájékoztatást ugyan nem adnak, de főleg a területi azonosítás, a lokalizálás miatt nagyon hasznosak voltak számomra a Salgótarjánról készült térképek adatai. Felhasználtam a félhivatalos jellegű, inkább csak belső használatra készült postai és tanácsi utcanévjegyzékeket is. Meg kell említenem a római katolikus plébánián őrzött anyakönyveket is, amelyeket az 1747. évtől vizsgálhattam át. Mikrofilmen átnéztem Pesty Frigyes 1 Témavezetőmnek, dr. Jakab László egyetemi docensnek, aki jelen munka lektoraként is hasznos tanácsokkal látott el, ezúton mondok köszönetet. 2 Az élő névanyag összegyűjtésében a következők voltak segítségemre: Bácskai István erdész (1894), özv. Bátki Józsefné htb. (1898), özv. Eidler Gusztávné htb. (1902), Bolla Lajosné htb. (1897), Borsovics Gyuláné htb. (1895), Dudás József cipész (1898) Erdész Sándor erdész (1916), Fazekas Sándor munkás (1896), Földi István postás (1903), Gáspár Gyula postás (1909), id. Gyetvai József bányász (1912), idí Hlavacska Gyuláné htb. (1904), Jeszenszki Gyula mezőgazdász (1905), Kelemen Ferencné htb. (1901), Kovács Józsefné munkás (1918), Kovács László technológus (1919), Kupcsok Géza erdész (1908), Marsi Jeremiás postás (1914), Molnár Jánosné htb. (1930), Nagy István gépész (1896), Pataki Lászlóné előadó (1924), Praznovszki Mihályné szabó (1912), Stadler Ferencné htb. (1897), Susán Lászlóné htb. (1920), Szlivka Ferenc postás (1896), Szojka Miklós kőműves (1903), Tarjáni János postás (1905), özv. Tóth Mihályné htb. (1905), Tóth Pálné házfelüegyelő (1925), Vágvölgyi János bányász (1898), Vehovszki Frigyesné postás (1914). 7