Hlavacska Edit: Salgótarján utcanevei; Névtár és rendszertani vizsgálat. (Múzeumi Értekező 6. - Salgótarján, 1989)

legkönnyebben — túlságosan is szabadon — változtathatók, ezért leginkább magukon viselik a kor, a változó társadalmi és politikai rendszerek sok valódi és majdnem ugyanannyi téves értékítéletét. A másik ok az, hogy az elnevezés ténye egy igen kicsiny csoport, sokszor csak egyetlen személy irányításához, igényéhez, ízléséhez kötődik, mégis jellemzővé válik az eredmény a helységre, ahol az egész lakosság nyelvébe, névkirícsébe beépülnek lassan ezek a nfevek. A harmadik ok a központi irányításnak a szerepe, érvényesülése a különböző helységekben. Mindezeknek az összetevőknek a vizsgálata minden településről jellegzetes képet alakít ki, s mind a névtudomány, mind pedig a helytörténet, társadalomnyelvészet, társadalomlélektan stb. tudományágak számára új eredményeket hozhat" (Névtani Értesítő 3: 22—23). Űgy gondolom, hogy egy olyan város esetében, mirit Salgótarján, amely az elmúlt bő egy évszázad alatt igen jelentős mértékű fejlődésen, változáson ment keresztül, s ennek során elmaradott kis bányászfaluból fejlett, modern ipari várossá lett, különösen érdekes tanulságokkal szolgálhat az utcanévrendszer alakulásának tanulmányozása. Dolgozatom a fentebb vázolt különböző típusú munkák ötvözeteként a város jelenlegi és történeti utcaneveit egyaránt tartalmazza. Megpróbálom nyomon követni egy-egy utca nevének alakulását keletkezésétől napjainkig, elemezve a névváltozások indítékait, körülményeit, s ezzel újabb adalékokat szolgáltatni a város történetéhez, településszerkezetének változásához. A névanyag vizsgálatát névtani szempontból is elvégzem. Ebben főleg a Hajdú Mihály által kidolgozott elméleti rendszert használom fel — saját névanyagomhoz idomítva —, összevetem a különböző korok névadási típusait, a különböző nevek gyakoriságát, használatát. 6