Hlavacska Edit: Salgótarján utcanevei; Névtár és rendszertani vizsgálat. (Múzeumi Értekező 6. - Salgótarján, 1989)

részéről — különös tekintettel a város gyors átalakulására — fokozottabb figyelmet kell fordítani a tér alapelemű földrajzi nevekre. Elsősorban — mint a Beszterce tér esetében — a lakótelepszerűen beépített területeken adhatók ilyen nevek. 8. A telep alapelemű nevek száma rendkívül magas, 37 névben fordul elő. Ez a jelentős arány főleg a város sajátos településszerkezetével magyarázható. Kisebb hegyek, dombok akadályozzák Salgótarján terjeszkedését, s csak a köztük levő szűkebb völgyeket, laposabb domboldalakat tudták beépíteni. Ezért egymástól viszonylag elkülönülő, kisebb-nagyobb lakott településrészek jöttek létre, s gyakran még ma is hasonló jellegű a város területi fejlődése. Az ilyen beépített, több utcát magában foglaló egységet nevezik telep-пек. A századforduló táján kialakult telepek nemcsak területileg alkottak egységet, hanem jórészt a lakosság szempontjából is : egy telepen egy-egy gyár vagy bánya dolgozói laktak (Acélgyáritelep ~~Gyár-telep, Bánya-telep, Űj-a,kna-telep, Üveggyári-telep). A későbbiekben kiépülő telepek esetében gyakori volt, hogy mind népi, mind hivatalos névként kezdetben osztatlan egységként telep-пек nevezték meg őket. Az egyes utcák pedig csak akkor kaptak hivatalos nevet, amikor a terület megfelelően kiépült, elnyerte végleges utcaszerkezetét. Az utcanevek ismerete és használata azonban csak lassan vált általánossá, s főleg az ott lakók körében. Ma is inkább a tágabb értelmű, nem pontosan azonosító, a különböző meghatározó elemek és a telep kapcsolatából adódó nevek használata gyakori. Ez a jelenség egy elemeiben erőteljesen bővülő utcanévrendszerben természetes, s általában a lokalizálás igényét is a szükséges mértékben kielégíti. A névtípus állandóságára mutat az is, hogy csupán kétszer találkozunk két, illetve három egymást váltó megnevezéssel (Forgách-telep -* Csizmadia-telep, Szent Ferenc-telep -*• Szabadság-telep), míg a többiekre mindig állandó nevet használtak. Az utóbbi időben azonban a hivatalos névadásban olyan jelenséget is felfedezhetünk, hogy — helytelenül — egy, esetleg két utcából álló területet neveztek el telep-пек (Kun Béla-telep, Zrínyi Miklóstelep). Nem véletlen, hogy a nyelvhasználat ezeket csak utca-ként ismeri, s az újabb hivatalos névhasználat is ez utóbbi változatokat szentesíti. A viszonylag nagyszámú ide tartozó név ellenére érdekes, hogy egyszer a telep alapelem önmagában, meghatározó elem nélkül alkot földrajzi nevet : Telep. A telep alapelemű nevek a város mai névrendszerében is fontos helyet foglalnak el. A felszabadulás óta hivatalos névként is született több ilyen név (Béke-, Szalvai-, Zrínyi Miklós-telep stb.). Gyakran a hivatalos használatban is felbukkannak olyan megne56