Hlavacska Edit: Salgótarján utcanevei; Névtár és rendszertani vizsgálat. (Múzeumi Értekező 6. - Salgótarján, 1989)

vezések, amelyek általában a két világháború között keletkeztek hivatalos vagy akár népi névként. Ezek hivatalos státusát intézményesen ugyan nem erősítették meg, de a megszüntetésükről sem hoztak határozatot (Jónásch-, Rokkant-, Acélgyári-telep stbj. Ezek mellett a népi névhasználatban meglehetősen nagy számban fordulnak elő telep-ek (Alsó-, Felső-, Cigány-, Sebaj-, Oncsa-, Úritelep stb.). 9. A lakótelep alapelem 3 névben (Beszterce-, Kemerovó-, Napsugár-lakótelep) fordul elő. Mindhárom név a névrendszer legújabb rétegébe tartozik. A névtípus főleg gyorsan épülő városainkban terjed erősen. Az, hogy Salgótarjánban kevésbé gyakori, a nagy hagyományokkal rendelkező telep alapelemű nevek népszerűségével is magyarázható. A város további terjeszkedésével újabb területek beépülésével párhuzamosan célszerűnek látszik, hogy a néhány szorosabban összetartozó utcából, háztömbből álló településrészek a hivatalos névadásban is kapjanak olyan (lakó)telep alapelemű nevet, amely szerencsésen illeszkedik a város jelenlegi utcanévrendszerébe. 10. Salgótarján névrendszerének sajátos eleme a kolónia földrajzi köznév, amely 6 névben szerepel alapelemként. A városban sajátos településformát jelöl a kolónia. Az itt működő négy nagyobb ipari létesítmény körül alakultak ki a múlt század második felében és századunk elején. Egy-egy gyár létesített itt dolgozóinak munkáslakásokat. A kolóniák sajátos szerkezetűek : szorosan egymás mellé épített típuslakások sorából állnak, valódi utcák nincsenek bennük. Szűk utcácskáiknak, soraiknak, kisebb részeiknek csak ritkán van külön megnevezésük. Ilyen jellegű településrészt többet is találunk a városban, ezek nevében azonban — gyakran egy jellemzőbb nevük kialakulása miatt — alapelemként nem szerepel a kolónia földrajzi köznév (pl. Amerika, Kanada). Az ide tartozó hat név mindegyike csak népi névként használatos, a kolónia alapelemet a hivatalos névadásban sohasem alkalmazták. Közülük már csak három név él: Acélgyári-kolónia, Bánya-kolónia, Üveggyári-kolónia. A negyedik kolónia neve (Tűzhelygyári-kolónia ~ Hirsch-gyúri-kolónia) azért szűnt meg, mert a területet lebontották. Egy esetben (Kereszt-kolónia) az alapelem a kolóniának csak egy részét jelöli, az Üveggyári-kolóniának csak egy sorára vonatkozik. Láthattuk tehát, hogy a hat névből öt esetben az alapelemhez az adott létesítményt jelölő meghatározó elem kapcsolódik. A kolónia alapelem bizonyos nevekben a telep földrajzi köznévvel csaknem azonos értékű, azzal váltakozik: Bánya-kolónia — Bányatelep, Üveggyári-kolónia ~ Üveggyári-telep. A kolónia alapelem a 57