Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Sréter János - Jegyzetek

„A szabadság tökéletesítésén és biztosításán működni, és e részben hazafiúi kötelességemet teljesíteni, életem egyik fő feladata volt." Kubinyi Ferenc BEVEZETÉS Xantus János eképp emlékezett meg 1874-ben Kubinyi Ferencről: "Rajongó lelkesedéssel csüggött ő az alkotmányos szabadságon, s ritka érzékkel a tudományokon és művészeteken. Azért életét kész feláldozni minden pillanatban, emezekért vagyonát áldozta fel. ö hazánk azon kevés — valóban nemes embere volt, ki ez anyagi érdekek hajhászatába merült hitvány kornak mindkét irányban nemes példát mert kijelölni." Vannak sorshelyzetek a történelemben, amikor az egyes ember, lett légyen bármilyen pozícióban, életét is befolyásoló döntésre kényszerül, amely jó esetben a haza sorsára is hatással van. De vajon hogyan nevezzük azt a korszakot, amikor a döntés és a cselekvés nem pillanat műve, hanem tartós folyamattá válik? Kubinyi Ferenc ifjúkorától haláláig a szüntelen cselekvés létét élte át. S mindezt úgy, hogy egyike volt a ,,középhad" tagjainak, s tudta szobrot nem neki emelnek, és a háládatlan utókor majd róla is elfeledkezik, mint mindenkiről, aki nem tesz mást, mint azt amit embernek, hazafinak tennie kell. Tanulmányunkban a politikus, a közéleti Kubinyi Ferencet mutatjuk be. Pontosabban azt a mentalitást, amely a nemzeti fejlődés ezen szakaszában általános volt, vagy azzá kellett volna válnia. Csaknem hat évtized szüntelen cselekvésben! Reformkori országgyűlések vitái, társadalmi intézetek szervezése a megyében, közszolgálati hivatal viselése jópár éven át, hűtlenségi per, 1848—1849 politikai csatái, elítéltetés, majd újra az alkotmányos küzdelmek 1861-től. Sok erőt, nagy erőt adhat a hazaszeretet, ha van miért és kivel küzdeni. Óhatatlanul patetikussá válhat a történetíró hangja, pedig ez közel sem lenne helyes, hiszen csak az átlag politikus átlag életéről van szó. Milyen szavakat kellene keresni akkor, ha a legnagyobbakról írnánk? S nem is mutatjuk be a tudós Kubinyi Ferencet! A régészt, a természettudóst, a régiségek gyűjtőjét, feldolgozóját

1 Áldozatvállalás minden területen a haza javára—újra csak ez a summázata gondolatainknak. De cselekvő áldozatvállalás, amely a legtisztább, legönzetlenebb emberi érzelmeken alapszik. (A köznemes, átlagos vagyonú Kubinyi Ferenc végül is szegényen halt meg!) Tanulmányunk ezt az életutat kívánja végigkövetni. A magyar köznemesség soha nem volt egységes, soha nem volt egy sémába 83