Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - A család és az ifjúkor

szorítható. Kiváltképp igaz ez történelmi szerepének utolsó évtizedeiben, amikor minden korábbinál élesebb elkülönülés mutatkozott soraikban. Vallási és vagyoni, műveltségi és iskolázottsági, nemzeti és loyális szempontok egyaránt sorolhatók itt számos más mellett. Kubinyi Ferenc élete az egyik lehetséges változatot szemlélteti, azt, amelyet rajta kívül még olyan sokan végigkövettek, s amely végül is a polgári Magyarország megszületéséhez vitt el. A CSALÁD ÉS AZ IFJÚKOR A hatalmas, szerteágazó, ősi múltra visszatekintő Kubinyi család egyik tagja XVIII. századi portréján az alábbi Seneca idézet volt olvasható: ,,A halállal nem szűnünk meg élni, a múzsa nem enged meghalni: emberhez illő gyönyörűség embertársainknak szolgálatára lenni." Ez a szolgálattétel a Kubinyi családban gyakorta visszatérő motívum. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a jól ismert családi példák nagy, sőt alighanem meghatározó erejű hatással voltak a fiatal Kubinyi Ferencre. Kikről hallhatott, kiket ismerhetett? Hogy csak néhányat említsünk közülük: Kubinyi Sándor (1751—1799) volt az első magyar lexikon: Enchiridion lexici juris inclyti regni Hungáriáé szerzője (megjelent 1798-ban). Híressé tette őt több ezer kötetes könyvtára is. Kubinyi Péter (1765—1835) jelentős pénzösszeggel támogatta a Magyar Nemzeti Múzeumot is, sőt „különféle régiségek és természeti ritkaságok" is szerepelnek adományai között, amelyek gyűjteményéből származnak. Kis-Hontban közkönyvtárat és irodalmi társaságot alapított. Ez utóbbi évkönyveket is adott ki, amelybe ő is írt tanulmányokat. Fő műve a Kubinyi család története, több kiadást is megért. Kubinyi Károly Napóleon elleni katonáskodásán kívül azzal is észrevétette magát, hogy „kis latinmunkát adott ki, amelyben az Ó-világ jeles íróinak kiválogatott mondásait állította egybe." Kubinyi Miklósnak Pesten volt jól menő ügyvédi irodája. Kisebb jogtudományi műveket írt ugyanakkor irodalmi szalont tartott fenn, ahol magyar írókat látott vendégül. S végezetül itt volt az apa, Kubinyi András, aki minden rokonnál és példánál hathatósabban irányította fia, sőt fiai pályáját. Kubinyi András (1766—1855) és testvére Gáspár, a család nagyolaszi ágához tartozott, ők a jobb módú Kubinyiak képviselői, amit azért is érdemes megemlíteni, mert kutatásaink során nem tudtunk a család vagyoni és birtokviszonyaira adatokat találni. Márpedig, amint látni fogjuk, a családtagok tevékenységének anyagi fedezetéül igencsak jelentős gazdasági háttérnek kellett lennie. Tény, hogy Kubinyi András és Gáspár apja nagy birtokkal rendelkezett :Liptó megyében a nagyolaszi és madacsáni kastélyokat a birtokkal együtt, Nóg84