Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Sréter János - A megye állásfoglalása az 1825-os országgyűlésen

foglalkozott. Az ezt gátló eseményeket — amelyre a zelenei megmozdulás is példa volt — kíméletlenül letörte. Az ő nevéhez fűződött a megyében a mértéktelenné váló korteskedés, „ezen gyönyörűséges művelmény" meghonosítása, amelynek segítségével megválasztották alispánnak. Ezt a tisztséget tíz éven át megtartotta.

3 Politikai magatartására az 1820-as évek kezdetétől — a későbbiekben még inkább — a kormányt támogató konzervativizmus volt a jellemző.

4 A különböző véleményű, politikai felfogású — kevés számú — arisztokrata és jelentős erőt képviselő középnemesi csoport számára személye a hasonló felfogást vallóknak jelentett biztatást, a rendi keretek tartós fenntartását : a biztonságot. E táborban találtuk Jankóvich Antalt, a salgótarjáni nábobot, aki különösképpen arról volt nevezetes, hogy ország — világra szóló lakomán nyerte meg választóit az 1832-es vármegyei tisztújításon és „harmincezer forintjába került" e győzelem.

5 Báró Ambrózy Lajos, nemzetközi (elsősorban a német birodalom) fejlődéséről tájékozódott, és ennek birtokában tartott ki haláláig a konzervatív politikai álláspontja mellett.

6 Ha lassan is, ha bizonytalanul is, megkezdődött az ellentábor szerveződése. Már az időszak hajnalán is jelen volt a szabadelvűbb felfogású politikai irányzat. Kezdetben is jelentős politikai sikert értek el a követ választások során. Soraikból kiemelt helyen kell említenünk a másodalispán Gyurcsányi Gábort, aki az 1825-ös országgyűlésen megyei követ volt. A megyei közéletben jelentős politikai tevékenységet folytatott Prónay János — a megye másik országgyűlési képviselője.

7 A túlnyomórészt fiatal, magas szintű tanulmányokat folytató középnemesi rétegből jött létre 1817-ben a „Kolompéria" elnevezésű társaság, amely vallási megkülönböztetés nélkül vette fel sorába az előrehaladás mellett szót emelő ifjakat. Sréter János, Kubinyi Ferenc, a Kacskovics testvérek, Huszár József a megyei viszonyokat alapjaiban módosító politika megvalósítói voltak az 1828-tól megindult rendszeres munkálatok után, a 30-as évek kezdetén.

8 A különböző csoportok eltérő politikai nézeteket vallottak. Kezdetben azonban különösképpen az ún. sérelmi politika megvalósítása érdekében együttműködtek. Politikai útjaik, így cselekvéseik a későbbiekben váltak határozottabban szót. A megye állásfoglalása az 1825-ös országgyűlésen Amint országosan tapasztalható volt—így Nógrádban is -— a rendek és a központi irányítás konfliktusát némileg enyhítette, hogy a közrebocsátott királyi leirat 1825 szeptember 11-re összehívta az országgyűlést. 43