Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - Az utolsó esztendők

pajzsát, s szavakkal bocsátja el: Ezzel, vagy ezen — visszahoztuk mi is sértetlenül a pajzsot, melyet ősi alkotmányunk s az 1848iki törvények szent soi ai írva valának, s nem adtunk fel azokból egy betűt sem, hiú csábígéretekért cserébe".

72 AZ UTOLSÓ ESZTENDŐK Kubinyi aktivitása továbbra is töretlen. 1862-ben mag-yar tudósok társaságában Konstantinápolyba utazott, a Corvinák felkutatására. Rendkívül nehezen és sok bonyodalom után jutottak oda, hogy végül is sikerült 11 Corvinát látniuk, a találomra eléjük rakott könyvek között. Ezután tovább mentek Rodostóba a Rákócziemlékeket megtekinteni. Megrázó élmény volt Kubinyi számára azon a helyen járni, ahol valamikor a nemzet szabadságáért mindenét feláldozó nagy fejedelem élt. A Rákóczi-kápolnában Ipolyi misét mondott „mialatt a nyakas lutheránus Kubinyi térdepelve sírt". A díszmagyarba öltözött „tiszteletre méltó galambősz hazafi" láttán, a helybeliek azt hitték, megjött „Rákóczi király unokája" s Kubinyi nem győzte a pénzt osztogatni az őt körülvevőknek.

73 Ami ezután történt, az már kevés örömet tartogatott számára. Az 1865-ös országgyűlési választásokon történtek lezárták politikai pályafutását s egyúttal közéleti tevékenységének is véget vetettek. A választási előkészületeket mindenképpen összefüggésbe kell hoznunk a megváltozott politikai helyzettel, azzal, hogy az 1861ben még egységesen határozati párti megye ekkorra már csaknem egészében a kiegyezés hívévé vált. Ennek gazdasági háttere is van, amely megnyilvánul a vagyoni helyzet egyre siralmasabbá válásában, valamint a meginduló bánya-, ipar-, vasútfejlesztés adta nagyobb gazdasági fellendülés lehetőségének felismerésével. Ehhez pedig mindenképpen nyugalmas politikai viszonyok kellettek. A losonci polgárok Kubinyit óhajtották követüknek. Egyik csoportjuk már augusztusban felkérte őt a megbízatás elvállalására, amikor pedig az országgyűlést összehívó királyi leirat még nem is létezett. /A lelkes hangulat Deák húsvéti cikke nyomán született./ A látszólag simának induló választás váratlanul azonban bizonytalan kimenetelű lett, mert ellenjelöltként gróf Czebrián László lépett fel a kerületben. A Kubinyi-párt Losoncon és Losonctugáron számíthatott a polgárok nagy részére, ami kb. 500 főt jelentett. Másrészt pedig