Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - A legmozgalmasabb évek

igazgatója volt. Személyre nem megyek, de azt tartom, hogy miután ily elmulasztások történtek, calamitásnak tartanám, ha folytatná hivatalát; nyíltan megmondom." S nem utolsósorban a „per" arra is ment — amint Andics Erzsébet írja —, hogy a vagyonelkobzások ellen tiltakozzanak a Béke-párt tagjai, gondolván arra, hogy az esetleges helyzet változásnál az ő vagyonuk is veszélybe kerülhet. Szerepe, tétovázó magatartása a Függetlenségi Nyilatkozat kimondása körül látszódott tisztán. Az 1849. április 13-i zárt ülésen terjesztette elő Kossuth a tervezetet. A Béke-pártot érzékeny meglepetésként érte, hogy Bezerédj István elsőként és a javaslat elfogadása mellett emelt szót. így az első szóló általi hatás elmaradt, sőt az egyik legtekintélyesebb tag lelkesültsége rontotta a párt korábban remélt sikerét. De azért megpróbálták a lehetetlent, s felszólaltak a tervezet ellen. ,,Kubinyi Ferencz, az öregségben is túlságig tüzes Kubinyi megállá szavát s ellene nyilatkozott az indítványnak — ellen csupán Kovács Lajos, Kazinczy Gábor stb." Horváth Mihály szerint a javaslat ellen szólók nem a nyilatkozat kimondásának jogosságát kifogásolták, hanem az időszerűségét, tartva attól, hogy a nemzetnek szüksége lenne még egy hídra, amin visszavonulhat, ha másképp fordul a helyzet. A Béke-párt ezután más módszerrel próbálkozott. Április 20-án Kubinyi útján a miniszterek és a kormányzó elnök esküjére tettek javaslatot. Ennek értelmében a minisztereknek és Kossuthnak a képviselőház előtt kellett volna letenni az esküt. Kubinyi április 21-én terjesztette elő az esküminta szövegét. A javaslat egyértelmű volt, Kossuth kezét megkötni, a most már egyre inkább Békepártivá váló országgyűlés segítségével. A tervezett esküszöveget Kossuth kifogásolta, végül nem is fogadták el.

67 Kubinyinak ez idő alatt a megyei politikai életben semmilyen szerepe nem volt. Sőt, még haza sem igen juthatott, hiszen Debrecenből, Szegedről Losoncra utazni több napot, hetet vett volna igénybe, s arra a feszült helyzetben nemigen volt mód. Egyetlen megyei vonatkozása van ebben az időben — talán nem is tud róla —, hogy Repetzky Ferenc a megye kormánybiztosa Szemere Bertalannak írott levelében 1849. június 21-én felvette nevét, mint számba vehető Nógrád megyei főispánét. Talán lehetett is volna belőle főispán, hiszen a megyei közvélemény nem volt elégedett Ráday Gedeonnal, de a történelmi események elsodorták ezt a lehetőséget. Utolsó országgyűlési szereplésere 1849. július 20-án és 25-én került sor a szegedi zárt üléseken, ahol már ő is Görgei kinevezését kérte Kossuthtól. Ezután már az üldöztetés évei következtek. 68 130