Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - A legmozgalmasabb évek

kellett járniuk a megyét, és az adományok gyűjtése mellett to­borzást is végeztek. Ezek szerint nemzetőr lett volna valóban, bár ezt nem tudjuk bizonyítani. Ha így is volt, magas korára való tekintettel ez a megbízatás inkább csak érdemei előtt tisztelet adás, mintsem effektív katonai tevékenység. 64 A népképviseleti országgyűlésre Losoncon jelölték, és egyhan­gúlag választották meg. Követtársa volt a megyéből Sréter László, Horváth Ödön, Pulszky Ferenc, Repetzky Ferenc, Frideczky Lajos. 65 Országgyűlési tevékenysége két részre osztható. A pesti idő­szakban még egyértelműen Kossuth híve, a debreceni ülésszak alatt fokozatosan távolodott tőle és egyre inkább a Béke-párthoz tartozott — legalábbis az emlékiratok szerint. Tény, hogy ez törés lenne eddigi, szép ívű politikai pályáján, de végeredményben, majdnemhogy logikus is. Ugyanis eddigi tárgyalásaink során mindig csak a társadalmi átalakulásért folytatott küzdelmet em­lítettük, a nemzeti önállóság kérdésében kifejtett álláspontját vi­szont nem. Mert erről soha nem is beszélt! Valószínű, hogy a ta­vaszi hadjárat eseményei, a függetlenségi nyilatkozat már többet jelenthettek, mint ameddig kezdetben eljutni gondolt, össze­cseng ez egy 1837-ben mondott beszédével, amelyben azt mondta, „én a törvényen túl menni soha nem akarok, és nem vagyok a túlságnak barátja". Politikai következetességére jellemző azon­ban, hogy tisztségéhez mindvégig hű maradt, még a szegedi or­szággyűlésen is ott találjuk őt. Július 25-ről való az utolsó ismert jelenléte. Gyávának tehát nem nevezhető, pedig nála jóval fiata­labb követtársai már korábban elmenekültek a süllyedő hajóról. (S ráadásul tisztában volt a várható következményekkel is.) Addig, amíg a további kutatások nem tisztázzák egyértelműen politikai hovatartozását, azok közé kell sorolnunk, akiket osztály­os nemzeti korlátai egy bizonyos határon megállítottak. Az országgyűlés kezdetén a különböző háztisztségek választá­sánál Kubinyi neve több helyen is szóba jött. így kapott szavaza­tot a második elnökségre, jegyzőségre. Ugyanakkor tagja lett a trónbeszédi választ kidolgozó bizottmánynak, valamint a ház költségvetési tervét előkészítő testületnek. (Ez utóbbiban Pulszky, Bezerédj, Teleki László, Trefort Ágoston társaságában.) Felszólalásai az eddigiekhez hasonlítottak. Éles szavakkal bélye­gezte meg a követ választási visszaéléseket, féltve a haza jövőjét a terjedő politikai korrupciótól egyúttal javasolta, hogy mindazok­ra, „akik vesztegettek, bujtogattak, vagy más erkölcstelen esz­közhöz nyúltak, süttessék a becstelenség bélyege..." 138

Next

/
Thumbnails
Contents