Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - A család és az ifjúkor

rádban a karancssági uradalmat, a videfalvi és a pilinyi birtokokat, az ott lévő kastélyokkal, a Tisza mentén a nagyróvi birtokokat tud­ta magáénak. Két fián kívül még négy lánya volt, akiket ugyancsak gazdag családok férfitagjai választottak feleségül. Mindezeken túl csak azt tudjuk, hogy a nógrádi birtokokat az alábbiak szerint osz­tották meg: Karancsság Kubinyi Gáspáré lett, míg Piliny és Vide­falva Andrásé. Utóbbinak ezen kívül volt még Pest megyében is bir­toka, Kiskőrösön és Tázláron. 2 Kubinyi Andrásnak tehát módjában állt költséges szenvedélyeit kielégíteni. A megyei politikában alig vett részt, néhány, javarészt tiszteletbeli megbízatásán kívül minden idejét tudományos elfog­laltságai töltötték ki. Mocsáry Antal 1826-ban többször és részlete­sen írt gyűjteményéről. Megemlíti és leírja a több ezer darabos pénz­gyűjteményét, amelyet szakrendbe foglalva, szisztematikusan he­lyezett el. Pilinyi kastélyában „szabad megnézés végett" üveg alatt volt kitéve gazdag csiga- és kőzetgyűjteménye. Jelentős, sőt kie­melkedő volt több mint ötezer kötetes könyvtára, amelyet Mocsáry így mutat be: „Kiváltképpen említést érdemelnek ezen könyvtár­ban a Római és Görög Bipontinai kiadású Classicusok, úgy szinte ezeknek több régi originál kiadásaik, a régi magyar história írók, a Német Poéták s több más igen szép és hasznos munkák. Ehhez tartozik még egy számos kéziratok (manuscripta) gyűjteménye." (Azt csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a „jeles kertek", különleges, gondozott parkok rövidke felsorolásában a videfalvi kastély díszkertje is ott szerepel.) Nem véletlen tehát, hogy Mocsáry mindezek ismeretében így summázza véleményét Kubinyi Andrásról: „...Ezen birtokos a tudományoknak, úgy valamint minden jónak kedvelője és elő-segí­tője. Két jól nevelt fijaiban Ferenczben és Ágostonban van s lehet is reménysége, hogy ezek is jó szülőiknek nyomdokit fogják követ­ni." 3 Két fia volt tehát, Ferenc és Ágoston. Ferenc 1796. március 25-én született, Ágoston 1799. május 30-án. Két leány testvérük is volt, Jozefin és Amália. Videfalván születtek. A falu Losonc mellett ta­lálható, ma már teljesen egybeépült a várossal (Szlovákia, Lucenec.) „Kitsiny ev. tót falu", alig használható szántóföldekkel néhány la­kossal — írja a kortárs. Első nevelését otthon kapta. A környezet, a gyermekszívet és fantáziát megmozgató érdekes gyűjtemények meghatározták pá­lyáját. Első tanítója Ragyóczy János volt, a jénai egyetemről akko­riban hazakerült papjelölt, aki később a tosoncai iskola tanítója lett. Igyekvő, szorgalmas tanuló volt, ahogyan testvére írja: „Nem voltam oly állhatatos szorgalmú, mint Ferencz bátyám". Ezután 85

Next

/
Thumbnails
Contents