Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Sréter János - A gazdasági feszültségek feldolgozásának lehetőségei

élet. Lassan kialakultak azok a közéleti fórumok, ahol a különböző felfogások, vélemények ütköztetésére és cseréjére lehetőség kínálkozott. A 20-as évek elejének bizonytalanabb nézetei tovább kristályosodtak, tartalmában gazdagodtak is. Egyre jobban körülhatárolható volt az a kör, amely a fejlődésért cselekedni akart, és rendelkezett is olyan képességekkel, hogy akaratát érvényesíteni is tudta. Ismeretük a magyar valóságról pontos és hiteles volt. Figyelemre méltó szellemi erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy tevékenységükben leküzdjék a provinciális vonásokat: gondolkodásukat ugyan a megyei törvényhatóságok lehetőségei, körülményei inspirálták, erről az alapról azonban eljutottak a kor Európájának problémájához. Nagy készséget mutattak az irányban, hogy ezt a tapasztalatot és a magyar valóságot összevetve új társadalmi képet alkossanak; olyat, amelyet modern, korszerű gazdaság, politikai és kulturális viszonyok jellemeztek, amely otthont ad a magyar rendeken túli társadalmi csoportoknak is. A megye ellenzéki politikusai — ekkor úgy tűnt — sikeresen „megdolgozták" a sokszor ellenálló konzervatívabb erőket. A korábban jelzett „mérsékelt" haladást képviselő politika egészében, a két eltérő fő irányzat állandó jelenléte mellett a haladó erők továbbra is szóvivők maradtak a megye közéletében. Mindezek alapján nézzük meg, hogy Nógrád megyében miként alakultak a politikai vélemények a kor legfontosabb kérdéseit illetően? Miként jellemezhetők a fejlesztendő gazdasági, politikai, kulturális körülményeik? A gazdasági feszültségek feloldásának lehetőségei A legalapvetőbb és megoldandó feladatot a feudális terhektől való megszabadulás alkotta. Amint láttuk, korábban a megyében nem volt kialakított és hivatalos elképzelés a feudális föld kötöttségek alóli felszabadítására, nem volt egységes álláspont a jobbágyok és a földesúr viszonyának feloldására vonatkozóan. így különösen figyelemre méltó, hogy az ezzel kapcsolatos tennivalókat miként tudta megoldani a megye politikai vezetése. Nem kevésbé volt jelentős az sem, hogy a birtokrendezést követően a gazdasági körülmények alakítására miként alakultak az elképzelések. Az úrbéri kötöttségek rendezésénél — mint az egyik legégetőbbnél — a nézetek feltűnő „csendje" alakult ki. Pedig nem kevesebbről volt szó, mint arról, hogy a föld szabad adás-vevés által „az ősi szabadságok, nemesi kiváltságok" kerültek veszélybe. A liberális felfogás érveit a következőkben foglalhatjuk össze: „a jobbágytelek tulajdona azon pillanatban megszűnt a földesúré lenni, midőn az adó állandó értékéül rendeltetett, s a 59