Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)
Sréter János - A megyi közgyűlés szerepe a reformországgyűlésben hozott törvények végrehajtásában
6-ra. A jelenlegi létszámmal már csak azért sem lehetett végrehajtani — mondta —, mert a járások is egyenetlenül vannak felosztva, tehát nem tudták a területet felügyelni. A létszámbővítésre nem kapták meg a jóváhagyást, és a járások arányosabb felosztásával is várni kellett. így aztán ezek miatt a törvény végrehajtása is ráratott magára. Ám ennek volt még egy oka. Történetesen azok a börtönviszonyok, amelyekről már korábban szóltunk. A mostoha körülmények miatt együtt kellett volna tartani kisebb mezei bírság miatt letartóztatottat, és a többszörösen gyilkost. Ezt a megye nem tette meg, így aztán már nem is csodálkozhatunk a törvény végrehajtásának hosszabb időre — legalábbis az új börtön megépítéséig — történt elnapolásán. 28 Az országgyűlési törvények között számolt be a közgyűlésnek az alispán a zsidó egyenjogúsítás eddigi tapasztalatairól. Ennek napirendre kerülésére azért is szükség volt, mert az 1840. XXIX. törvényben foglalt polgárosítási követelményeket — feltehetőleg Balassagyarmaton — nem akarták végrehajtani. A törvény ugyan helyreállítódott, de az alispán szükségesnek látta, ha a közgyűlés elé terjeszti azokat az okokat, amelyek gátolják a két "néposztály" közötti jobb viszonyt. A vármegye sérelmezte, hogy a zsidó lakosok a kincstárnak fizetnek külön ún. türelmi adót. Ennek eltörlését kérték, de választ mindeddig nem kaptak a helytartótanácstól. 1830-tól kezdődően a honi adóba 1/5-nyit fizettek és minden házi, katonai "termesztményi" adótól, s közmunkától mentesek voltak. 1841 augusztusától a rendek az egyenlő adózásukról rendelkeztek. A közmunkában való részvételük lehetőségeinek kimunkálására egy külön bizottságot rendeltek ki. A legnagyobb különbség az volt, hogy a zsidóknak külön, külső befolyástól nem ellenőrzött adózási rendszerük volt. Az 1840. év végén tartott közgyűlés a saját adózási rendszerüket továbbra is meghagyta, de ".. .számadásaik úgy mint a keresztény községekéi a földesuraságok által megvizsgáltatni, és e végre honi nyelven vitetni rendeltettek." A rendek szerint legnagyobb akadálya a zsidók polgárosodásának a "külön községi szerkezetök, mellyeknél fogva ők a keresztényektől elkülönözve külön községeket, külön elöljáróságokkal, és külön polgári hatóságokkal képeznek." Ez a gyakorlat a mindennapi életben számtalan konfliktus lehetőségét teremtette meg, különösen peres ügyek esetén. A polgárosodás egyetlen lehetősége az — vallotta az alispáni előterjesztés —, ha ezt az önállóságukat feladják, és a megyei közigazgatás rendszerébe harmonikusan beleilleszkednek. 29 40
