Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Nagy Iván - Visszavonultan Horpácson - Könyvtára

ben Nagy Iván törekvését is — a közkönyvtárak korabeli helyzete magyarázza. A kölcsönkönyvtárak állapota olyan volt, hogy 1881-ben ja­vasolták : a közegészségügyi tanács nézhetne már szét : Nem csoda, ha elhangzott a felszólítás: Alakítsunk házikönyvtárakat! 133 A tudományos kutatók rendelkezésére állt ugyan a budapesti nyilvános könyvtárak állománya, de intenzívebb fejlesztésüket követelték többek között 1885-ben a Történész Kongresszuson is. 134 Nagy Iván könyvtárának létrehozásában tehát elsődlegesen a magyarországi lehangoló könyvtári viszonyokat kell érzékelnünk. Elsősorban a célszerűség mozzanatai, szakmai szempontok ve­zették, hisz foglalkozásából adódóan, mint szaktudósnak könnyen elérhető forrásmunkákra, állandó segédeszközökre, szakkönyvekre volt szüksége. Könyvtára nagyarányú és majd mint látni fogjuk nemcsak egyirányú, szűk szakmai szempontokra tekintő fejlesz­tésében az irodalom minden ága iránt érdeklődő, művelt értelmi­ségit, az irodalombarátot is észre kell venni. Nem zárható ki a gyarapításból a könyvgyűjtő (műgyűjtő) szenvedélye, régiségek iránti vonzalma sem. A könyvek, mint szép és ritka tárgyak beszerzésére gyűjteményé­ben több példát találni, (díszkiadásokat, albumokat). Kifejezi ez azt a nézetét, hogy a könyv nemcsak tartalmában, hanem meg­jelenési formájában is megjelenítője a kor civilizációs szintjének. Nagy Iván könyvtára több évtizeden át tartó gyűjtőmunka ered­ményeként született meg. Már gyermekkorában, 12 évesen nagy kedvvel látott hozzá a könyvgyűjtéshez, Horpácson pedig élete utolsó éveiben, legszívesebben az anyag rendezésével, tökélete­sítésével foglalkozott. A könyvgyűjtés, könyvtára gyarapodása minden életszakasz­ban jelenlévő, fontos tevékenység volt számára, és állandóan meglévő folyamatos kapcsolatot jelentette az irodalommal. Ez alapján feltételeztük, hogy Nagy Iván művelődésének intenzitá­sáról nyerhetünk átfogó képet, ha végigkövetjük könyvtára gya­rapodását, fejlődésének ívét, vagyis könyvtára kialakulásának folyamatát igyekszünk megragadni. A beszerzési adatok hiányában a kiadási évet vehettük figyelem­be. A magyar kiadású művek számának évenkénti változásával a könyvtár fejlődósének folyamatát sikerült megragadni, érzé­keltetni. Természetesen ezt a sajátos különös folyamatot, csak a magyar könyvkiadás és kereskedelem általános helyzetéből kiindulva, és Nagy Iván egyedi életútjának is­213

Next

/
Thumbnails
Contents