Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)
Nagy Iván - Visszavonultan Horpácson - Könyvtára
Könyvtára A megmaradt kötetek értéke, és az elpusztult vagy lappangó művek nagy száma, e tekintélyes méretek felkeltik az érdeklődést: milyen is lehetett ez a könyvtár? 130 Megválaszolásra érdemes ez a kérdés több szempontból is : — Nagy Iván könyvtára, már csak nagysága miatt is gazdag tárháza a magyar kultúra írott emlékeinek, a magyar könyvkiadás termékeinek; s ebből adódóan kiváló forrás lehet a művelődés és irodalomtörténeti kutatások számára, 19. századi ismereteink bővítéséhez. — Figyelembe veendő ez a könyvtár akkor is, amikor annak az értelmiségi csoportnak, történész gárdának a műveltségét kutatjuk, elemezzük, amelybe Nagy Ivánt nézetei, tevékenysége alapján sorolták. — Témánk szempontjából pedig összegző jelentésű lehet a válasz, e könyvtár Nagy Iván egész életútján át tartó folyamatos művelődésének bizonyítéka, műveltségének hű tükre. Hogy ma a feltett kérdésre választ kereshetünk, az annak köszönhető, hogy az Egyetemi Könyvtárban szerzett gyakorlat alapján nagy szakismerettel kezelte kötetkatalógusokban feltárta könyvanyagát. A könyvtári állomány nagyságáról különböző időből származó adataink vannak. 131 Az 1859-es szakkatalógusában 1285 mű, az 1864—66-os katalógusban pedig 2545 mű szerepel, amelyből a legrészletesebb adatokat nyertük. Egy 1886-os országos statisztikai összegzés szerint: a könyvtár 4973 műből (5637 kötetből áll) : „Igen tekintélyes, mintegy 5000, főképp történelmi jellegű szakkönyvtár, melyben egy ősnyomtatvány is van 1466-ból. Van továbbá 92 kézirat, 55 térkép, 472 rézmetszet s mégegy csomó röpiv. A gyűjtemény két szobában van elhelyezve, betűrendes lajstroma van s a tulajdonos évenként mintegy másfélszáz forintot fordít gyarapítására." 132 Nagy Iván könyvtára az országban 1886-ban nyilvántartásba votfc 964 magánkönyvtár között a nagyobbak közé tartozott. Állománya jóval meghaladta a magánkönyvtárak átlagos nagyságát (a 2368 művet). Könyvtára megteremtése nem egyedi jelenség, hisz a magyarországi magánkönyvtárak nagy része (csaknem 60 %-a) 1830—1867 között keletkezett, akkor, amikor a fejlődést a nagy könyvtárak gyarapodása jelentette volna. A magánkönyvtárak nagyszámú létrehozását, fenntartását — s egy212