Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Nagy Iván - Kényszerpályákon - Velence

• évi négyszáz forint fizetést kell látni, amit a családtól kapott. Megnyerhette őt a családban uralkodó művelt stílus, az a szellemi légkör, amit egy Naplójában bejegyzett esemény érzékeltet leginkább. 1852. július 6-án Ferenc József császárt Nagyorosziban fogadták. Volt nagy „kényszerítve csinált ünnepély", ott voltak Nógrád nagyjai, többek között Gyürky Pál, Jankovics Antal, Kubinyi Ágoston. A grófné pedig az egész ünnepély alatt ki nem jött a szobájából, sőt a sok sárga-fekete és egypár nemzeti zászló mellé a ház előtti magas fenyőoszlopra a saját családi lobogóját is felvontatta. Nagy Iván mindig méltányolta, hogy gróf Berchtold megőrizhette szellemi függetlenségét, önállóságát. Ezen kívül ez az állás, maga az utazás, a külföldi tapasztalatszerzés lehetőségével kecsegtette, és alkalmat adott tanulmányai folytatására is. Velence Nagy Iván 1851 elején indult Velencébe, Bécsen át, 51 Ekkor járt életében először Bécsben, hol „Szembe tűnt legelőször is a pompás gázvilágítás" — írta. Bécsbe nagy szorongással érkezett meg, még magyaros öltözete is aggodalommal töltötte el: „Magyaros kalapom óvatosságból hónom alá fogtam.. . és vettem magas princs kalapot." Bécsből Triesztig vonaton, onnan tovább a tengeren gőzhajón folytatta útját. Már maga az utazás is nagy élménye volt. Velencét pedig több szempontból is meghatározó állomásnak tartjuk Nagy Iván életében. Mindenek előtt hatással volt rá, hogy számára addig ismeretlen, távoli, nagyvilági életmóddal találkozott a grófék fényűző velencei szállásán, a Ferro palotában. Űj ízeket, új szokásokat, de főként új embereket ismert meg; az angol, a szász konzult, Trubeckoj orosz herceget, s a magyar arisztokrácia több képviselőjét, közöttük gróf Andrássy Manót, gróf Festetich Taszilót. Magántanári tevékenysége mindennap tíztől egyóráig tartott, majd elkísérte tanítványait a vívómesterhez, ahol azok egy órát gyakoroltak. Ezután este hétig, a közös ebédig, amire mindig fekete frakkot kellett öltenie, szabad volt. A délután egy részét olvasással töltötte. A magyar lapok igen hiányoztak, csakhát azokat, ahogy Nagy Ignác is írta kérésére, a Lombard Velencei királyságba küldeni nem szabadott. Nagy Iván ez idő alatt tanult meg olaszul. 179