Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)
Sréter János - Műveltség és közéletiség kapcsolata a Srétereknél
jezné ki." 22 A beilleszkedés okozta szorító érzés tükröződik azokban a sorokban is, amelyben a Surányban eltöltött rövid időről írt : ,,Első papi állásom Surány volt,Nógrád vármegyében, Sréter György kastélyában, ahol mint udvari lelkész félévig tanulmányoztam a magyar földesurak életét és elveit." 23 Bővebben azonban az itteni életéről, tevékenységéről nem tudunk. Azt azonban ismerjük, hogy a meghívó földesúr elhalálozott. Tessedik pedig miután „eltemette a szügyi templomban lévő családi sírboltba, s ugyanazon napon a szarvasi egyházba lelkésznek meghivatott." 24 A család szellemi életében a körülmények tragikus alakulása folytán sem következett be változás. A gyermekek nevelésére nagy figyelmet fordítottak. A Sréter családban megmaradt a házitanítóskodás szokása. A feladatra olyan személyt választottak ki, aki a puritán evangélikus egyházi nevelést biztosította, ugyanakkor az uradalmi lelkészi teendőket is ellátta. A család ismerete és műveltsége az ezt követő időben — tehát a XVIII. század végétől — szorosan összeforrott az evangélikus egyházközség történetével. A családtagjai biztosították a korábban már jelzett anyagi feltételeket is az önnálló egyházközség létrejöttéhez, amelyre aztán 1787-ben került sor. 25 Az egyház jelenléte pedig az iskoláztatás igényét, a tanulás, a műveltség szükségességét is példázta az uradalomban. Mindezek a tények — úgy vélem — kellően igazolják feltevésünket: a családon belül kialakult eszményképben történetileg is központi helyet kapott a műveltség megszerzésének igénye. Tekintettel arra, hogy ez az eszmény évszázados múltra tekint vissza, mint motiváló tényező is olyan intenzitással amelynek hatása magától értetődően jelent meg az utódok életében is. A protestáns vallásos műveltségeszmény jelenléte és hatása mellett számolnunk kell olyan körülményekkel is, amelyek révén az egyházi és világi ideálok természeteskapcsolatba kerülhettek a családon belül is. így újjabb eszmei áramok, és a valósághoz kapcsolódó korszerű magatartásforma megjelenését is számításba kell vennünk. "E vonatkozásban különösen a családhoz tartozó ócsai Balogh Péter szerepét és tevékenységét tartjuk fontosnak. A vele létrejött kapcsolat és az általa kiváltott hatás megjelenésének első, természetes közege a családi közösség. Balogh Péter nevével első ízben a már korábban említett családi örökösödés során találkoztunk. Annak a Sréter Évának volt a férje, aki édesapja — Sréter Mihály és édesanyja Bossányi Julianna — halála után jelentős vagyont örökölt. A végrendeleten, mint tanú szerepelt első ízben Balogh Péter aláírása és neve. A házasság révén a Sréter család központi ágával került rokoni kapcsolatba. Későbbiekben — más rokoni szálon — a Tihanyi család közbeikta16
