Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)
Nagy Iván - A fekészülés évei - A reformkor „iskolájában”
A divatnak megfelelően, a korhangulatból következően és életkorából adódóan különösen kedvelte a költészetet. Jól ismerte a magyar felvilágosodás és romantika költészetét, Virágh Benedek, Csokonai, Kazinczy, Berzsenyi, Kisfaludy Sándor és Kölcsey műveit. A költészet mellett fokozott érdeklődéssel fordult a prózai műfajok felé is. Olvasmányai között történelmi tárgyú műveket találni, Jósika Miklós: Csehek Magyarországon című regényéből, és a 40-es évek másik divatos írója Kuthy Lajos: Czillei Borbála című novellájából jegyzett ki részleteket. Kora emberének érzelmi és társadalmi problémáival nézett szembe Eötvös József: A Karthauzi című regényében. A prózai műfajok, különösen a regények kedvelése polgári érdeklődését jelzik. Mégegyértelműbbenkifejeziérdeklődésénekirányátaz, hogy Vajda Péter: Pesti levelek című cikkgyűjteménye is ott volt kedvelt olvasmányai között. Vajda Péter — akit Petőfi plebejus törekvéseinek egyik legfőbb előkészítőjeként tart számon az irodalomtörténetírás — cikkeiben Pest szellemi jelenségeit vizsgálta, a provinciális, nemesi Magyarországot gúnyolta ki. Az 1835-ben illetve 1837-ben közzétett Pesti levelek az első olyan mű, melynek már a címe is hangsúlyozta pesti fogantatását. A diák Nagy Iván maga is a város, elsősorban Pest vonzásában élt. Pesten először 1838 pünkösdjén járt: „Bámultam Pestet és addig előttem ismeretlen kirakatait, nagy épületeit és népes utzáit." Lelkesülten szemlélte az ipari fejlődés tényeit. Pesten 1845. július 22-én meglátogatja az épülő vasút „indóházát", hol először látott életében „gőzkocsi mozdonyt és vasutat." Egy év múlva pedig 1846. július 15-én ez olvasható naplójában: „Megérdemli mint esemény, hogy ide írjam, hogy ez évben nyittatott meg a Pestről Váczig elkészült vasút" A városi, polgári életmód kérdései foglalkoztatták, polgári témát, kora valóságát kereste és találta fel az irodalomban. Kísérletet tett arra, bizonyára olvasmányélményei ösztönző hatására is, hogy tapasztalatait, véleményét elbeszélésbe foglalja, megjelenítse. Az ördög úti jelentése című elbeszélését arra az ötletre építette, hogy maga az ördög teszi közzé városi, váci élményeit. örül a német beszédnek, a drágaságnak, annak, hogy részvétlenség miatt lézeng egy színésztársulat, s hogy közönyösen temetnek el egy árva tótot -— „én szegéby ördög fölkaczagtam, és örvendtem, hogy az emberek holtok után sem akarnak egyenlők lenni." 24 160
