Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)
Nagy Iván - A fekészülés évei - A család és hagyományok
irodát, az alispán szintén tragikusan korai, 1842-ben 36 éves korában bekövetkezett haláláig. Apja halála után elnyerte hivatalát, hogy két évtized múlva ő segítse Imre öccsét a megyei levéltárnokságra. A legkisebb fiú Nagy Iván Miklós pedig, noha a nemesi családok szövevényes rokonsága vette körül, statusát már nem származása (de mégcsak nem is hivatali rangja), hanem foglalkozása alapján határozta meg. Magát,,proletárnak" mondva, vagyis nem vagyonából (közhivatalból), hanem tollából élő szabad értelmiségnek tartva és tudva. 15 A testvérek között Nagy Ferenc és Alajos Anzelm halála után 1844-ben került sor a család ingó és ingatlan hagyatékának felosztására, amelyből kitűnik, hogy Nagy Ferenc ha gazdagnak a kor fogalmai szerint nem is mondható, jómódú, tehetős ember volt. Fiai a gömör megyei birtokot zálogba adták, a jászárokszállásit eladásra szánták, a Balassagyarmaton fekvő kertes telket eladták, a házat jutányos áron — mivel az ő iskoláztatására kevesebb pénzt fordított a család — eladták István testvérüknek. Az ingóságokon igyekeztek egyenlő mórtékben osztozni, kivéve: a családi iratokat, amelyeket mint legidősebbnél, Zsigmondnál helyeztek el, aki Ivánnak is gyámja lett, és „Nyolcadszor: Ami könyvek édesatyánk és Anzelm bátyánk után maradtak, azokat ők még életükben Iván öcsénknek szánván tudomásunk szerint, azokat neki által adtuk beszámítás nélkül." 16 Az osztályos levél szerint Nagy Iván lett szinte kijelölten is a család művelődési tradícióinak legfőbb örököse, folytatója. Nagy Iván családfája azt a tipikus utat példázza, amelyen egyes magyar köznemesi családok tagjai politikai, katonai szerepet, hivatali funkciót vállalva a független, szabad, kizárólag (vagy csaknem teljesen) az értelmiségi munkából élő modern értelmiségi réteg sorába kerültek. Meghatározó szerepe volt ebben a folyamatban a műveltségnek, a családok művelődési tradícióinak. Mint láttuk a Felsőgyőri Nagy családban is figyelemre méltó művelődési, irodalmi hagyományok éltek. Nagy Iván műveltségének alapját tehát régi családi tradíciók vetették meg. Kulturált családi körben, apja történelmi érdeklődéséből és hivatali munkájából eredően állandóan múltat idéző környezetben töltötte gyermekkorát Nagy Iván Balassagyarmat mezővárosban. 17 A család a régi vármegyeházában lakott 1834-ig, ekkor átköltöztek az új épület már kész nyugati szárnyába. Nagy Ferencnek ugyan volt Balassagyarmaton egy 4 szobás, 2 konyhás, 155