Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Nagy Iván - A fekészülés évei - A család és hagyományok

gazdasági épületekkel jól ellátott háza, de valószínű, hogy szívesebben élt a megyei levéltári anyag közelében. Nagy Iván beteges gyermek volt, felnőtt koráig szenvedett az állandóan visszatérő hidegláztól. Anyja korán, 1830-ban meghalt, s ez a Veszteség érzékenyen érintette a gyermek Nagy Ivánt, aki úgy vélekedett, hogy az „anyai gyöngédség jó és szükséges a szülöttek kedély világára". Anyja hatásáról keveset tudunk, műveltségére mindössze annyi utal, hogy legidősebb fiával németül levelezett. Annál meghatározóbb az apa személye és hatása. Az ő irányításával, értő vezetésével tanult Nagy Iván. Kezdetben otthon Imre testvérével együtt játszva tanultak szótagolni és olvasni. Balassagyarmaton ezidőben „közönséges" falusi iskola volt, egy kántormesterrel és két segédtanítóval. Itt kezdte iskolai tanulmányait Nagy Iván, 80—100 gyerek között tanult olvasást, katekizmust, írást, némi számvetést. Amikor 1832-ben az új nemzeti iskola építését elkezdték, a tanítás a Zichy-féle Zöldfa Vendéglő nagytermében folyt. Ilyen körülmények láttán Nagy Ferenc inkább úgy döntött, hogy otthon taníttatja két legkisebb fiát, először bátyjuk Alajos Anzelm (aki ekkor már végzett jogász volt), majd magántanár vezetésével. Hozzájuk járt tanulni Bérczy János megyei főorvos Károly fia helyett egy cserében ott lévő pesti német fiú is. Az új nemzeti iskola 1834-ben épült fel. A tanítást két fiú és egy lányosztállyal egy tanítóval és két segédtanítóval kezdték meg. Nagy Iván a nemzeti iskola legfelsőbb osztályában harminc társával együtt alapismeretet szerzett a katekizmus, latin, földleírás, biblia, magyar nyelvtan, számvetés, erkölcsi kérdések és a magyar-német írás köréből. Kedvenc foglalatossága ezidőben a mappák rajzolása és bibliai történetek olvasása mellett főként a történelem tanulmányozása volt. Az iskolában szerzett szűkkörű ismereteit apja segítségével bővítette. Ugy tűnik Nagy Ferenc tudatosan irányította fia érdeklődését, vezette figyelmét elsősorban a történelem felé, és mellette gyarapodtak ismeretei sokszor anélkül is ,,hogy tudta volna." Nagy Ferenc legkisebb fiát papnak szánta és kijelentette: ,,... hogyha papi pályára nem lépendek, csak legalább diplomaticus ember (értsd vagy okleveles ügyvéd vagy orvosdoktor) legyek." Törekvése az volt, hogy fiának biztos megélhetést nyújtson, de olyan pályán, ahol tudós ambícióit is kielégítheti. Kijelentése kétségtelen bizonyítéka annak, hogy Nagy Ivánt értelmiségi pálya felé ösztönözte. 156