Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Nagy Iván - A fekészülés évei - A család és hagyományok

ember volt, ingóságainak jegyzékét ismerve öltözetére jellemző lehetett : "Egy sötétzöldes szűrféle materiálból atilla ezüstgombokkal, és ollyan nadrág és mellény ezüstgombokkal, mint magyar ruha."

12 Nagy Iván egy 1872-es visszaemlékezésében apja műveltségét tartotta fontosnak hangsúlyozni, hisz ez volt a legfőbb örökség, amit Nagy Ferenc fiaira hagyott: „anyanyelvén kívül jól tudott latinul, németül és tótul. Tudott hegedülni, flautázni és klarinétozni.. . Erős emlékezőtehetséggel bírt, honnan Élő levéltárnak neveztetett. Olvasmányai leginkább a történelmi és politikai tudományokra terjedtek ki, kis könyvtára is főleg e szakbeli könyvekből állt."

13 Nagy Ferencnek hivatali munkája miatt nem volt sok lehetősége és kellő ideje sem a távol (a Jászságban s Gömörben) fekvő birtokának látogatására, gondozására. A szétszórt, elaprózott birtokról az évi bért és a tulajdonosnak járó terményeket a posta, a küldöncök szállították a balassagyarmati levéltároshoz, akit ebben a vonatkozásban a középnemesi ,,abszentizmus" képviselőjeként tartanak számon. De úgy látjuk elegendő érdeklődése sem volt a Balassagyarmaton meggyökeresedett hivatalnoknak a részben bérbe, részben felesbe kiadott földjeinek sorsa iránt. Ez a mentalitás hagyományozódott fiaira is, mint ahogy majd ezt az osztályos levél is tanúsítja. Nagy Ferenc 1810 körül vette nőül Gebhard Annát (özv. Minkainét), Gebhard Kere3ztély balassagyarmati állatorvos és főjegyző leányát. Házasságukból 11 gyermek született, öt fiú maradt életben. A legkisebb gyermekük 1824. június 18-án született : Nagy Iván Miklós. Nagy Ferenc fiai iskoláztatására nagy gondot fordított, mert ezzel tudott nekik biztos egzisztenciát, hivatalt biztosítani. Az egyedüli, aki nem tanult, István, éppen amiatt rítt ki a családból. Három fia, Alajos Anzelm, Zsigmond és Imre jogot tanult. A legidősebb, a 31 évesen elhunyt ügyvéd, Alajos Anzelm a pesti, majd egri iskolában is követte apja útját. Naojy Iván szerint a testvérek közül ő volt a legtehetségesebb. „Jól tudott magyarul, németül (melly nyelven gyermekkorában anyánkkal levelezett) tótul és latinul. Tanult franciául. Társalgásban modern, fesztelen és művelt, ítélő ereje jó, gyors és beható, ennél fogva fogaimazatai legyőzők. .. Ügyvédi pályája reményteljes és jól indult, de helyzetét, szóval sorsát kicsinylő nézete korán meghasonlásba ejté, melynél fogva önkéntesen (számított) mértéktelen kilépéseivel igyekezett rövidíteni életét és siettetni a romboló halált."

14 A sorban a következő, Zsigmond, 1839 májusától ifj. Huszár Józsefelső alispán — Madách Imre nagytehetségű, sokrahivatott sógora — mellett volt írnok, annak 1841 júliusában bekövetkezett halá_ Iáig. Ezt követően Sréter János alispán mellett vezette az elnök. 154