Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Sréter János - A Sréter család társadalmi, gazdasági szerepe a XIX. század első felében Nógrád megyében

Egyéb termékeik közül a jobbágybirtokon űzött dohánytermelésről kell megemlékeznünk. A már idézett Fényes Elek leírás külön is szól ,,a nagy levelű, jó illatú" becskei dohányról. u A hagyományosnak nevezhető gazdálkodás mellett a Sréterek — ez egyben a családi tradíciók továbbélését igazolja — szívesen foglalkoztak pénzügyletekkel, kölcsönök nyújtásával. A hitelező mulasztása esetén könyörtelenül eljártak. Ezt bizonyítja a Sréter László által indított per, a tőle kölcsönző Adonyi Mihály ellen.

15 A gazdasági tennivalókban megnyilvánuló racionalitás, a testvérek egymás közötti kapcsolatában sem enyhült. Sréter Aloyzia és Sréter István között hosszadalmas per bonyolódott le 1825-ben azért,mert az előbbi az iránt tett panaszt,hogy „testvére erőszakosan elfoglalta egyik jobbágyát," és ezen túlmenően „osztályba történt megkárosítását" is panaszolta.

16 Telek elfoglalás más esetben is előfordult. Az 184l-es adókivetésből ismeretes, hogy Sréter György örökösei Becskén 2 egész 2/8-ad, Sréter László Surányban 1 egész jobbágy telket foglalt el saját művelésre.

17 A Sréterek 1843 évi jövedelmét az alábbi összeállítás mutatja: Birtokos neve Lakhelye összes jövedelme Sréter Pál Csobánka 20 frt 52 xr Sréter József Surány 758 frt 4 xr Sréter Horácz Szanda 886 frt 4 xr Sréter László if j. Várallya 1281 frt 28 xr Sréter László ifj. hivatala 300 frt 28 xr Sréter Mihály öröks. Surány 1151 frt 50 xr Sréter László öreg Surány 885 frt 52 xr Sréter Antal Csobánka 14 frt 26 1/4 xr Sréter Istvánné Szanda 965 frt 42 xr Sréter István Surány 1568 frt 53 xr A következő összevetések érthetőbbé teszik a jövedelmek nagyságát. Ugyanezen adókivetések szerint a tehetősebb megyei középnemesek közé sorolt Szentiványi Anzelmnek 6.371, Baloghy László kövesdi birtokán 2.876, Tihanyi Ferenc ebeczki birtokán 5.132, Szontágh Istvánnak 4.057, az évi jövedelme. A megyében honos arisztokraták közül Stahrenberg Antal grófnak 12.720., Teleki László grófnak herencsényi birtoka után 3.104 frt jövedelme volt. Más kimutatásban közölt adatokból megtudhattuk, hogy a megyei nemesek túlnyomó többsége csupán évi 500 frt jöve13