Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - Az erőgyűjtés évei

gyámapja lesz (neki nem volt gyermeke) és ilyen irányú tevékenységéről rendszeresen beszámol a megyei közgyűlésen.

39 1842-ben egy országos felhívás hatására Losoncon is elhatározták kisdedóvó létrehozását. Ehhez Kubinyi is hozzájárult annyiban, hogy Tóth Mihály losonci tanító által lefordított történelmi értekezéshez előszót írt. Ebben kifejtette nézeteit a történelemről és a népnevelés fontosságáról, mondván, hogy ,,a nevelés kivált a nép nevelése minden polgári jobb létnek, erkölcsnek és felebaráti szeretetnek fő alapja. .." A könyv jövedelmét a kisdedóvó javára kívánták fordítani. Ezekben az években egyre intenzívebbé válik tudományos tevékenysége is. Tagja lesz a Dániai Tudományos Társaságnak, rendszeresen részt vesz a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók közgyülésein, amelyeken számos előadást is tartott.

40 AZ ERŐGYŰJTÉS ÉVEI A folyamatos politikai harc,Kubinyiékelvhűkiállása fokozatosan érezteti hatását a megyei közéletben és közvéleményben. 1843-ra a megye nemessége a polgári átalakulás döntő kérdéseiben egységes állásponton volt. De nem minden kérdésben. Évekre volt még szükség, hogy az utolsó lépést megtegyék. Ebben az évben áttekintették a reformjavaslatokat, és választmányi szinten terjesztették azt a közgyűlés elé. Érdemes ezekről szólni, mert jól szemléltetik a kialakult helyzetet. Nem vitás, hogy ezek a javaslatok a szatmári 12 pont alapján készültek, még ha azoknak nem is mindegyikére reagáltak ekkor. Ez egyúttal jelzi azt is, hogy az ellenzéki szellemű megyék között igen hathatós együttműködés alakult ki. Az ősiség ügyében a választmány egyértelműen a megszüntetés álláspontjára helyezkedett. Ennek meglétében látta a hitelviszonyok elmaradottságát, s azt is jól ítélik meg, hogy az ősiség ,,a magyar alkotmánynak nem lényeges része, hanem tsak más nemzeteknél a középkorban létrehozott hűbéri rendszerhez való járulék". Kimondották, hogy mindenki minden vagyonával — bármilyen úton is jutott hozzá — szabadon rendelkezik. A közgyűlés teljes egészében elfogadta ezt a javaslatot. A nemesek adózásának tárgyában amellett voltak, hogy azt be kell vezetni, de előzetesen ki kell dolgozni az országgyűlésen az adózás módját, mik legyenek az adó rovatai, mi legyen a fizetés alapja, hogyan kezeljék, stb. Ez azonban egyelőre még sok volt a megyei nemeseknek és a javaslatot szűkszavú határozattal „félre tették". Ennek a retográd lépésnek kétségkívül háttere lehetett, hiszen a megye több más fontos kérdésben haladó állásponton volt. Valószínűleg itt is az történhetett, amit Horváth Mihály más megyére