Horváth István: Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. Században. (Múzeumi Értekező 5. - Salgótarján, 1989)

Kubinyi Ferenc - Az országos politika sodrásában

Ilyen körülmények között került sor az 1839. évi országgyűlési követválasztásokra. Kubinyi mellett sok minden szólt : eddigi közéleti tevékenysége, országos politikai szerepe, elvhű magatartása és meghurcoltatása. Ellene viszont felhasználták az éppen tartó pert, amellyel hathatósan lehetett érvelni, és az ingadozókat elriasztani. Nem beszélve arról, hogy a kormánynak eltökélt szándéka volt, hogy ahol lehet, mindenütt kiszoríttatja az ellenzék követjelöltjeit az országgyűlésből. Ahogyan Horváth Mihály írja: „A csábítás és vesztegetés minden nemeit megkisérlé". (Nógrádon kívül Bars, Pest, Tolna, stb. megyékben folyamodtak törvénytelen eszközökhöz.) Szavazás során (a követté lett) Szentiványi Anzelmre 1401, Fráter Pálra 1377 szavazat jutott, míg a vesztes Kubinyi 983 és Kacskovics Károly 959 voksot kapott. Kubinyi visszaemlékezésében két exellenciástésegy grófot vádol névtelenül, akik korábban az ő táborához tartozó 300 nemest vesztegettek meg kb. 3000 Ft-nyi összeggel. Tény az, hogy a két követ (főleg a megyei politikában is aránylag másodrangú Fráter Pál, egyébként Kubinyi utóda a főszolgabíró székben) nem folytatta az országgyűlésen elődje liberális politikákáját. A követi utasítások pedig elég határozottan fogalmazódtak pl. a hitel tárgyában, az úrbéri ügyben, az újoncállításban, a zsidók „polgárosításában", a Nemzeti Múzeum és a Tudós Társaság ügyében stb. (Az utasításokat kidolgozó bizottság tagja volt Kubinyi is, mint az korábban említettük.) A liberális megyei szemlélet fejlődését jelzi még az, hogy Deák Ferencet megyei táblabírának választották. Az érvelés Deáknak az országgyűlésen végzett tevékenységét hozza fel: „Tündöklő magaviselete, mély belátása, hazája iránti tántoríthatatlan hűsége, buzgósága által szerzett bokros érdemei". Kubinyi eközben sem tétlenkedett. A szokásos megyei delegációtagságokon kívül aktívan részt vett a tisztújítások előkészítésében és végrehajtásában, tagja volt annak a bizottságnak, amely Sréter János említett kitűnő helyzetelemző művében észlelt hiányosságok felszámolását volt hivatott elvégezni. S emellett az sem lényegtelen, hogy 1840-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. E megtisztelő cím elnyeréséhez alapot szolgáltattak eddigi kutatásai, szép gyűjteményei és a tudományokat támogató önzetlensége. Beköszöntő beszéde valószínűleg az 1845-ben megjelent „A Hegyalja földismei tekintetben" című munkája volt. Ez idő tájt fordul elő a neve először magánügyben, ha ugyan annak lehet tekinteni azt, hogy rokonainak, Kubinyi László árváinak 112