Vonsik Ilona: Etes politikai-munkásmozgalmi történetéhez 1895-1948. (Múzeumi Értekező 4. - Salgótarján, 1986)

ténik kedvező döntés, úgy június 24-én hagyják abba a munkát." Ifj. Kőzik Ferenc „ugyancsak a munka abbahagyására adott utasítást, amennyiben Surányi Gyula gyanúsítottnak azt mondta, hogy azután úgy hajtsátok végre, ahogy megbeszéltük, ehhez tartsátok magatokat!" Ezen az etesi gyűlésen, amikor Németh „Krupár főmérnöknek a bányába való belökéséről beszélt, Surányi Gyula gyanúsított közbeszólt: Ezt olyan ember könnyen megteszi, mint a vakmerő Pocskay!" A nyomozás beszüntetve, mert „bennük sem az izgatás vétségének sem más bűncselekménynek ismérvei fel nem találhatók." (132) A Dolgozók Lapja, a Kommunista Párt legális sajtóorgánuma felfedi e munkásmozgalom elleni büntetőeljárás valódi okát és mozgatórugóit, a „Büntetőexpedíciók a munkásmozgalom ellen" c. cikkében. „... a rendőrségi provokációt újszerűen alkalmazzák, — írja a lap. Ellenünk, kommunisták ellen régi rendőri fogás a provokáció... De ez a provokációs munka nemcsak a kommunista párt ellen irányul. Ezek a provokációk ugyanúgy irányulnak a szociáldemokrata párt és a szakszervezeti mozgalom funkcionáriusai ellen, a legális munkástömegszervezetek ellen... most Orosháza, Szarvas, Salgótarján, Karcag és Soroksár után napnál világosabb, hogy miről van szó: A Darányi—kormány a munkás—tömegszervezetek funkcionárius gárdájára vadászik, a szakszervezetek bizalmijai, a pártszervezetek vezetőségi tagjai, tehát a magyar munkásmozgalom gerince, legbecsesebb elemei ellen folyik a hadjárat. A tarjáni bányamedence csendőri megszállásának, a paxittöltényes provokációnak, 12 bányászbizalmi lefogásának igazi okát maga Széli belügyminiszter árulta el, közölvén, hogy Salgótarjánban bérmozgalom tartotta „izgalomban" a bányászokat... A hatósági büntetőexpedíciók és a nyilas provokációk forrása közös. Arról van szó, hogy a munkás szervezeteket „megpuhítsák", hogy verekedéseket, összeütközéseket provokáljanak, hogy az országban így polgárháborús légkört teremtsenek és előkészítsék a talajt a munkásszervezetek fasiszta megrendszabályozására... A nyilasok és hatóságok összedolgoznak, hogy a munkásszervezeteket féllegális helyzetbe kényszerítsék... Nyilasok és hatóságok összeműködve rontanak a munkásmozgalomra, mert tudják, hogy a szervezett munkásmozgalom a reménye, a vezetője az ország demokratikus megújhodását követelő dolgozó néptömegeknek..." (133) A bányatársulat 1937. augusztus 26-án 38 munkásnak mondott fel, akiknek felvétele állambiztonsági szempontból más bányáknál sem kívánatos. Az elbocsátott munkások közül karancsaljai 17, etesi 11, bocsárlapujtői 7, egyházasgergei 1, ságújfalui 1 és pilinyi 1 fő.