Vonsik Ilona: Etes politikai-munkásmozgalmi történetéhez 1895-1948. (Múzeumi Értekező 4. - Salgótarján, 1986)

lát, s gondoskodjon a magyar szén eladásáról a hazai piacon. Ezekkel a követelésekkel természetesen a bányaigazgatóság is egyetértett. Mind a kormány, mind a bányaigazgatóság visszautasította a munkanélküli segélyt, amelyet a salgótarjániak elkeseredetten követeltek." (60) Az Újság с lap Walkó Lajos kereskedelmi minisztert idézte: „... Remélem, hogy a mostani három és félnapos munkahetet bővíteni tudjuk. Egyidejűleg más módon is gondoskodni kívánunk arról, hogy a munkások keresethez jussanak. Építkezésekkel rövidesen munkaalkalmat teremtünk legalább átmenetileg a munkásság egy része számára... Útépítésekkel nyújtok munkaalkalmat a munkanélküli bányászoknak." (61) Az Esti Kurír Chorin Ferencet idézte: „A társulat előtt két lehetőség áll nyitva: Vagy elbocsátja a munkásokat, vagy redukáltan foglalkoztatja őket. Egyelőre a társaság az utóbbi módot választotta, ez azonban azzal a következménnyel járt, hogy valamennyi munkás helyzete súlyosra fordult." (62) A 12 tagú munkásküldöttség visszajövetele után Csóka Vendel Salgótarjánban a Munkásotthonban számolt be a bizalmiak előtt a küldöttség útjáról. Elmondta, hogy Vass József népjóléti miniszter 1 milliárd kölcsönt folyósít az építkezések megindítására, a jövőben nagyobb piacot biztosítanak a magyar szén elhelyezésére, a MÁV kevesebb külföldi szenet fog rendelni. A bizalmiak tájékoztatása után május 2-án nagygyűlés volt a Vigadóban. A többezer munkás követelte, hogy a kormány rövid időn belül teremtsen biztos munkaalkalmat a kenyér nélkül maradt munkástömegeknek. (63) A miniszterek Ígérete ellenére lényeges javulás nem következett be a bányászok kereseti lehetőségeinek megteremtése terén. A Nemzeti Újság dr. Pitta Lipót Salgótarján rendőrtanácsosára hivatkozva írta; hogy „a salgótarjáni és környékbeli bányamunkások szociáldemokrata felbújtásra elhatározták, hogy nagyobb tömegben Budapestre vonulnak és ott helyzetük javítása érdekében tüntetni fognak... Az államrendőrség kihágási eljárást indított Telek József szociáldemokrata agitátor, somlyói bizalmiférfi ellen, mert alapos a gyanú, hogy egyik fő mozgatója, szervezője volt a mozgalomnak." (64) Az 1926. április 27-i éhségmenet eredménytelensége rányomta bélyegét a szakszervezeti mozgalomra is. Mind többen ébredtek tudatára annak, hogy a szakszervezet nem áll ki követeléseik mellett. Emiatt mind többen ábrándultak ki a szakszervezetből, és fordítottak hátat a mozgalomnak. Ezt a helyzetet használta ki Csóka Vendel, — akit a szövetség kerületi titkári funkciójából menesztettek —, és szakadár politikamentes szervezetet hozott létre, megalakította a Salgótarjáni Szénmedence Bánya— és Kohómunkások Gazdasági Szakegyesületét. Etesen és Bocsárlapujtőn 1926. október 31-én alakult meg a Gazdasági Szakegyesület helyi csoportja. (65) 35