Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)
Most fejtési előkészítésre nem volt szükség, mert az alkalmazott haladópásztafejtésnél a fővágatok elővájását is 40—60 m szélesen végezhették a főtenyomás előnyös kihasználása miatt. Erre azért volt szükség, mert a széntelep vastagsága 30—50 cm között változott és jövesztésnél a talpduzzadás nem jött segítségül, mert a fekü kemény, kvarcos homok volt. A siklók visszahagyott védőpilléreiben a fejtés során 40 m-enként osztó-közlékkel pillérekre osztott szénben a régi, összeroskadt osztóközlék fölött 8 m-re egy—egy új osztót alakítottak ki jobbra és balra, azután 16 m-es fejtési pasztával (szélesítéssel) előrehaladtak 7—8 m-t. A továbbiak során a szén dőlése irányába eső felső 8 m-es pasztát elhagyták és csak az alsó oldali 8 m-es pasztával mentek előre 8 métert. Ekkor a siklótól 8 méter távolságban mind a két oldalon egy—egy feltörést telepítettek, majd a siklóra kiszélesítették, és ezek egyoldali szélesítésével hajtották ki a fölötte lévő régi osztó tömedékéig. Ezzel a feltörésekből, az új osztóközléktől számított 16 m-ben telepített segédosztókat mindjárt a szénben tudták kihajtani. Ezzel a régi osztók között maradt 32 m-es szénpilléreket, egy osztóra összpontosított két 16 m széles fejtési szélességű osztóval fejtették le, négy munkacsapatot összevonva anélkül, hogy a siklót nagyon igénybe kellett volna venni. Az akna területén 5200 kalóriáju szenet fejtettek. Rau-aknán azalapközle visszahagyott védőpillérének egy részét 50 m széles, csúszdaszállítású pasztával, az alapközlével paralell haladva fejtették le. Jóllehet mintegy 50 vagon szenet szállítottak naponta végtelen kötéllel vontatott kettes vágányú pályán, semmiféle szállítási akadály nem jelentkezett.(93) Rau-aknán a bányamező déli részén a salgótarjáni alsó telep kétfelé vált és közéje egy kemény, kavicsos homokréteg települt, mely észak felé vastagodott. A „puhogások" 6—12 m vastag homokrétegnél gyakoriak, azontúl azonban megszűnnek. Egy 1936. december 9—12 közötti a salgótarjáni bányakerületben végzett kiszállás alkalmával keletkezett feljegyzés — melynek során a baglyasaljai bányákat is megtekintették — ad szemléletes képet a Rau-akna működésének utolsó éveiről. Ezekben az években Rau-akna, szenének kiváló minősége folytán a baglyasaljai kerület legfontosabb üzeme volt. Összes szénvagyonát 23 millió q-ra becsülték, melyből 4,7 millió q állt fejtés alatt. A részletes szénvagyon-kimutatást ebből az évből a mellékelt táblázat mutatja: Rau-akna szénvagyon-kimutatása Bányamező Fejtés alatt Még feltárható Összesen Etesi mély eresz ke 3,650.000 q 18,350.000 q 22,000.000q (Kotrocói rész) Északi fősikló 280.000 q 60.000 q 340.000 q Nyugati vetőköz felső és alsó rész 760.000 q 760.000 q Összesen: 4,690.000 q 18,410.000 q 23,100.000 q 45
