Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)
drágább és legnehezebb bánya a nógrádi medencében. Széntelepe igen vékony volt, nagy mélysége miatt a bányában 30—32 °C hőmérséklet uralkodott. A rossz levegő és az alacsony keresett miatt sem jöttek ide szívesen dolgozni a bányászok. Az aknából fennállása alatt, közel 26 millió q szenet termeltek ki.(83) Az aknához tartozó Amália-telep létesítését még 1894-ben kezdték el. A telep a Vasúti soron, a Kaszinó soron és az Iskola soron lépcsőzetesen alakult ki. A Macskás-dűlő domboldalán is épültek munkás barakkok 5 sorban, s a külföldi szakmunkások részére külön, 3 sorban hat barakk is épült.(84) Rau-lejtősakna Az Etes—Kotrocópuszta területe alatti szén bányabérleti szerződését az ÉKI Rt. még 1899-ben szerezte meg Fülöp Szász— Coburg Gothai hercegtől. Ezzel kizárólagos jogot szerzett a füleki hitbizományi uradalomhoz tartozó Etes község határában fekvő „Kotrocó" nevű puszta területén (412 kh 681 n-öl), hogy szén után kutasson és a kiaknázás céljából bányákat nyisson. A szerződés 25 évre szólt attól az időponttól kezdve, amelyben a bányavállalkozó Etes határában levő saját „vajasaival" a kotrocói puszta határát eléri. A társulat a birtok alatti szén kiaknázását Albert-aknájából kívánta megkezdeni kedvező feltételek esetén. A szerződés értelmében a társulat nemcsak az Albert-aknai széntelep szintjén fekvő szenet, hanem az esetleg felette fekvő telepet is köteles lett volna fejteni, de csak abban az esetben, ha a széntelep kettéválása (Gabelung) esetében annak egyik része legalább 50 cm vastag. Ha ezt a mértéket nem érné el, a bányászkodással fel lehet hagyni. Az Albert-aknából megindított feltárás során a széntelepet 1903. január 1-re kívánták elérni.(85) A Rau-lejtősakna kihajtását még az ÉKI Rt. kezdte meg, de teljes üzemeltetése már az SKB Rt.-vel való fúziója utánra esett, így az SKB Rt. bányászatánál kell megemlékezni róla. Schmidt Jenő az ÉKI Rt. baglyasaljai kerület bányaigazgatójának nevéhez fűződik Rau-akna mellett a Jenő-akna, Gyula-akna, és llonabánya megnyitása is.(86) Már 1918-ban — a Gusztáv-aknai nehézségek miatt — a kotrocói új aknától várták a széntermelés emelését. Az elkészült bányát az ÉKI Rt. vezérigazgatója: Rau Gottlieb 25. éves szolgálati jubileuma alkalmából 1920. január 7-én — amikor üzemét megkezdte — „Rau-lejtakna" névre keresztelték. Az avatáskor az új üzemről a következőképpen vélekedtek „... Az akna, a salgótarjáni viszonyok miatt természetesen nem lesz olyan monumentális, hosszú életű, mint például a dorogi Reimann-akna, de igyekezni fogunk ezen akna berendezéseihez és üzeméhez tudásunk legjavát adni úgy, 43