Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

len feltételei voltak. A század végére csak három nagy társaság maradt meg lényegében. Közülük kettő, a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., és az Északmagyarországi Egyesített Kőszénbánya és Iparvállalat Rt. folytatta a már megkezdett bányászatot Etesen és környékén. 4. A központosított bányavállalatok tevékenysége az etesi szénmezőben A Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. (SKB Rt.) bányanyitásai Brellich János a Jankovich örökösökkel folytatott tárgyalások után 1860. évi 577.szám alatt engedélyt kért a salgótarjáni kőszénbányák nagyobb méretű kitermelése céljából egy bányatársulat megalakításához, s 992. valamint 1057. sz. alatt beterjesztette a Salgótarjáni Kőszénbánya bányatársulat megalakulására vonatkozó emlékiratot. Az alaki kifogások miatt elutasított emlékirat helyett 1860. évi 1098.sz. alatt újólag beterjesztette a Salgótarján—Balassagyarmat közötti lóvasút kiépítési tervét. Közben azt is bejelentette (1207.sz.), hogy az annak idején beadott eredeti program változást szenved, mert saját bányajogosítványaikon kívül (Salgótarján, Karancsalja, Kazár) a báró Prónay Albert zagyvái, gróf Mikó és társa baglyasaljai és Gartony udvari tanácsos vizslási földtulajdonosok szénvagyona is a megalakítandó társulat szénvagyonát fogja képezni. 1860. évi 1367. sz. alatt a m. kir. budai helytartótanács 1860. november 24-én kelt 40224.sz. határozatával megengedte a Salgótarjáni Kőszénbánya Bányatársulat megalakulását. Azonban 1861. tavaszán Brellich János bányavállalkozó, salgótarjáni lakos még csak azt jelenthette, hogy a bányatársaság „Szt. István—Kőszéntársulat — Szt. István Steinkohlenge schaff név alatti megalakulása folyamatban van. Az alakuló bányatársulati ülésre 1861. május 14-én került sor, ahol a Szt. István Steinkohlen—Aktien—Gesellschaft, azaz kőszénbányarészvénytársulat megalakult. A helytartótanács 1861. október 24-én helybenhagyta az alapszabályokat. A társulat vezetői ezek után megkezdték a Pest—Salgótarján—Losonc vasútvonal megépítését. A társulat cégét 1863. január 19-én Cs.kir.Szab Pest—Losonc —Besztercebányai Vasút és Szent István Kőszénbánya Társulatra változtatták át. Közben a vállalat súlyos pénzügyi nehézségekkel küszködött, a vasútépítés rendkívül elhúzódott. Az 1865. július 10-én a csődöt jelentő társulat a kormányzat hathatós támogatása mellett újjáalakult, s felvette a Magyar Északi Vasút nevet, de 1867. május 17-én a forgalomnak átadott vasút a társulat minden anyagi erőforrását kimerítette, és a vasútvonal további kiépítésére nem vállalkozhatott. A kormánnyal való tárgyalás után 34