Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

Azt az adományozás által kijelölt területet, amelyet körülvettek már előbb adományozott bányamértékkel úgy, hogy abban egy rendes bányamérték nem fér bele, határköznek nevezték. Területének mindig 45.116,4 m

2-nél kisebbnek kellett lenni. (6) 2. Nógrád megye szénbányászatának általános fejlődéstörténete Nógrád megye szénbányászata nemcsak a salgótarjáni ipari üzemek keletkezésében, de az egész magyar nagyipar fejlődésében is jelentős szerepet játszott. A terület nagykiterjedésű, gazdag barnakőszénvagyona sokáig ismeretlenül rejtőzött a föld mélyében. A szén először a 18. század elején keltett érdeklődést Vecseklőn, öngyulladásból keletkezett füstjével, kigőzölgésével, (7) de végülis csak a század második felében lett ismeretes, hogy Salgótarján és a szomszédos községek barnakőszén-rétegeket fednek. A nógrádi ember a szenet már jóval az ipari termelés előtt ismerte. Rónán, Zagyván, Inászópusztán, Kazáron, Pálfalván és sok más helyen a vízmosásokban napfényre kerülő fekete, elütő színű, különös összetételű és tulajdonságú anyag — a szén — korán felhívta magára a földművesek, favágók, pásztorok figyelmét. A szénnek erről az ismeretéről tanúskodnak a nógrádi dűlőnév összeírások is. Sok helyen olvashatunk a szénről ott is, ahol kutatás, feltárás még nem volt: „Piliny Kövecses—dűlőben kőszén mutatkozik; Sóshartyán Kerekhegy aljában kőszén; Somoskőújfalu, Nyesés bánya és Nyesés, hajdan bokros, tövises terület kivagdaltatván jelenleg szántó, hol kőszén— és kavicsbánya találtatik; Homokterenye, Mizserfa-erdő, Kazár és Nemti község szomszédságában bokros erdő, cser és tölgyfákkal, ennek aljában kőszén is találtatik, mindezenáltal használva nincsen; Karancskeszi a határ nagyban bővelkedik kőszénben, de még nem nyitották fel, hanem télen át a község lakosai mégis szekérszámra hordják haza tüzelésre." (8) A közlekedési eszközök és a gyáripar hiánya miatt azonban csak kezdetleges szénbányászat alakult ki, nem akadt vállalkozó a szén rendszeres felkutatására, kitermelésére és felhasználására. (9) Magyarország gazdaságtörténetében az 1759-es esztendő határkő. Ekkor termeltek hazánkban először iparszerűen kőszenet Sopron város bányájából, Brennbergben. A Salgótarjáni szénmedence 1768-as felfedezésével egy időben a második magyar kőszénbányát Migazzi Kristóf váci püspöki helytartó létesítette Nógrádverőcén. Carl Nützen v.u.z. Sanderspiel budai bányapolgár valószínűleg 1771-től csaknem 20 éven át bányászkodott Vác—Verőce határában. 22