Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

A Déli—Mecsek bányászata 1780-ban kezdődött meg Vasason, Váralján, az Északi—Mecsekben pedig 1793-ban kezdtek szenet fejteni. 1780-ban akadtak rá a Komárom megyei zsemlyéi kőszénre. 1790-ben fedezték fel a steierdorf i széntelepet. Az esztergomi medence szénkincse 1797-ben vált ismertté. Az 1759—1830 közötti években hazánkban még számos helyen fejtettek szenet, de ezek nagyrésze még helyi jelentőségűre sem emelkedett. A salgótarjáni szénmedence 1768-as felfedezése után az első vállalkozók csak az 1840-es években jelentkeztek, bár feltételezések szerint a salgótarjáni szénmedence bányászatának érdemleges története 1837-ben kezdődik. (10) A magyarországi szénbányászkodás második időszaka a dunai gőzhajózás megindulásával kapcsolható össze, s a vasúti hálózat kiépítésének kezdetéig terjed. 1830-ban megalakult a Dunagőzhajózási Társulat, 1831-ben az esztergomi és pécskörnyéki szenet kezdik meg bányászni és felhasználni. 1857-ben a pécs—mohácsi vasút is kiépül. A hatvanas évek elején az oravica— aninai vasút építésével a steierdorf—aninai bányászat alapját vetették meg. A harmadik időszak a vasúti hálózat kiépítésével veszi kezdetét 1867ben, amikor a gyáripar fellendülésével a szénbányászat termelése is hirtelen emelkedni kezdett. (1867. XIII. te. alapján a magyar kormány vasutak és csatornák építésére nyert felhatalmazást.) Egymás után épült ki az északi, déli, keleti és nyugati vasúthálózat. 1857-1866 között 1465 km, 18671876 között 4592 km-nyi vasútvonal épült meg. Virágzásnak indultak a salgótarjáni, ajkai, zsilvölgyi szénbányák. Andreies János a neves, megyénkben is tevékenykedő tudós—bányamérnök 1894-ben fogalmazta meg a magyarországi szénbányászat kialakulásának jellemző típusát, amikor leírta „... Minden kezdő bányászat részben pénzhiány miatt, részben pedig azért, mivel tisztjei a geológiai viszonyokkal teljesen tisztában nincsenek, többnyire pedig azért, hogy úgy maga magát, mint a szénbirtokost, illetve a szén termelésére nézve a vállalkozó várakozását anyagi tekintetben kielégítse, ott kezdi a szenet felkutatni s kiaknázni, ahol akkor a legolcsóbb úton hozzájuthat." A szén kiaknázására terveket készítettek, de azokat költséges voltuk miatt nem valósíthatták meg, ezért kénytelenek voltak a környékben hozzáférhető teleprészeket felkutatni. A medence névszerinti első vállalkozója Moosbrugger Jeromos (Hieronimus) bécsi iparos volt és a széntelepek feltárására és értékesítésére az első kísérletet báró Prónay Albert zagyvái és inászói birtokain kezdte meg. A salgótarjáni szénmedence bányászatának történetében új fejezet 1859-ben kezdődött. Windsteig Gergely és Brellich János bányavállalkozók kőszénkutatási szerződést kötöttek Salgótarján és Kazár községek területére a Jankó-