Szvircsek Ferenc: Bányászati tevékenység történetének vizsgálata az eseti bányavidéken. (Múzeumi Értekező 3. - Salgótarján, 1985)

A déli, nagybátonyi terület szerkezeti rendszere a kisterenye—salgótarjáni vetőrendszer folytatásaként jelentkezik. A fővetők a Sámsonháza és Tiribes akna nyugati határával bezárólag északkelet-délnyugat irányúak. Elvetési magasságuk 150—200 méter, s nyugatról kelet felé felvetnek! Katalin lejtős aknától kezdődően északnyugat-délkelet irányúak, elvetési magasságuk 60—100 méter s a területet 80—150 méter széles pillérekre szabdalják. Kányás aknán —100 méteres, Szorospatak aknán +300 méteres szinten folyik a bányaművelés. Mindhárom területen a pilléreken belül mindkét vetőiránnyal párhuzamos kisebb vetők szabdalják a szénpilléreket, melyek korlátozzák a kívánt méretű fejtési mezők kialakulását. (2) II. Az etesi bányavidék ipartörténete 1. Előzetes észrevételek A nógrádi szénmedence gazdag barnaszén vagyona sokáig ismeretlenül rejtőzött a föld mélyében. Feltárását, kitermelését a 18. század végén bekövetkezett „energiaválság" idézte elő. Az ércbányák, az ércolvasztó kohók, üveghuták és a kezdetleges ipar faanyagszükséglete megritkította az erdőket. A megoldást — a 18. században már kigőzölgéseivel is érdeklődést felkeltő, a felszíni kibúvásokból megismert rosszul égő, büdös, az iparosok által gyakran visszautasított — szén jelentette, mely nem volt ugyan jobb mint a fa, csak kényszerűségből fanyalodtak rá. Igy a 18. században felfedezett — salgótarjáni-nógrádi — széntelepek hasznosítása is csak egy évszázad múlva kezdődött meg, az ismert közlekedési lehetőségek nehézsége, a fejletlen ipar, az ismeretlen energiaforrástól való idegenkedés miatt. Mégis — nem utolsósorban — a földbirtokosok konzervatívsága következtében a 19. század közepéig várni kellett a szén kitermelésére. Nógrád megye, gazdag barnaszén vagyonán meginduló szénbányászatának köszönhetően, az országos méreteket messze felülmúló gyors ipari fejlődést mondhat magának. A szénbányászat nemcsak a salgótarjáni ipari üzemek keletkezésében, de az egész magyar gyáripar fejlődésében is jelentős szerepet játszott. A salgótarjáni szénmedencében folyó bányászat történetét az elmúlt évtizedek folyamán több alkalommal is feldolgozták, számos átfogó, az összefoglalás igényével készült mű született, de minden részletre kiterjedő, maradéktalan bemutatására nem vállalkoztak. (3) Feltáratlan többek között a kis- és középbányák kialakulása, keletkezésük időpontja, a magán-